Ismerd meg, hogyan működnek az elektromos autók

A villanyautókat egyre szélesebb körben kínáló gyártók már szinte minden kategóriában képviseltetik magukat, az utakon pedig napról napra több zöld rendszámos autóval találkozunk. Az elektromos autózás már más világ, számos olyan újdonságot kell megszoknunk, amire korábban teljesen másképp tekintettünk – lássuk, milyen hozadéka van a jövő motorizációs megvalósulásának!

Amennyiben magunk töltjük az akkumulátort, úgy érdemes a garázsba speciális, könnyen és praktikusan használható fali dobozt kiépíttetni. Ezek szabványos csatlakozóval rendelkeznek, és egyben helyettesítik is az autóhoz adott töltőt. És persze érdemes gyakrabban rátolni a hálózatra a négykerekűt, hiszen az elektromosok hatótávolsága a legtöbb esetben még nem közelíti meg a hagyományos hajtásláncú autókét. Persze ez első hallásra riasztó, azonban a garázsba begurulva szinte csak pár másodperc pluszt igényel a csatlakoztatás, illetve reggel a leoldás – ezt leszámítva pedig mindenki eldöntheti, hogy megfelel-e életstílusához a meghajtás.

Ha már a töltés és a hatótávolság szóba jött, a fogyasztás mellett sem mehetünk el szó nélkül. Amennyiben egy adott modell étvágya kerül középpontba, a jól megszokott liter/100 km dimenzió használata adja magát, ezzel szemben viszont a villamos hajtásúaknál nem számolhatunk ilyen üzemanyag mennyiséggel. Ehelyett a telepből kiemelt energiamennyiség adja a mérés és a fogyasztás alapját, amit az elektromos autóknál kWh/km vagy kWh/100 km dimenzióban alkalmazhatunk.

Egy átlagos villanyautó nagyjából 10-40 kWh/100 km fogyasztással bír a használat függvényében, tehát egy 25-30 kWh kapacitással bíró akkumulátor csomag esetében 100-250 km hatótávolsággal érdemes számolni. Ezzel a számmal persze nem szabad senkit riogatni, az elektromos autó használata egészen más mentalitást, hozzáállást kíván, ráadásul a közeljövőben nagyobb kapacitású jelentősen növelt energiasűrűségű és gyorsabban tölthető telepek érkezése várható.

A fogyasztás – szemben a belsőégésű motorral szerelt autókkal – itt a sebességgel arányos, hiszen váltót (még) nem építenek a villannyal hajtott autók javába. Ebből következően városi tempóval haladva, dugós araszoláskor tud legtakarékosabb lenni a jövő hajtáslánca, míg a legmegterhelőbb üzemállapotot nyilvánvalóan az autópályás használat jelenti.

A váltóra azért nincs szükség, mert egy adott maximális fordulatszámmal az elektromotor a gyártó által meghatározott áttétellel képes 0 km/h-tól egészen a 140-150 km/h-s tempóig kiszolgálni az igényeket. Azonban ez nem jelenti a végleges állapotot, a hatékonyabb működés érdekében a későbbiekben 2-3 fokozatú váltókkal lehetnek még takarékosabbak az elektromos négykerekűek, ahogy a Formula-E versenyautói is rendelkezhetnek sebességváltóval.

Persze kuplung sem kell ide, az villanymotor ugyanis már zéró fordulatszámtól rendelkezik indítónyomatékkal, míg a belsőégésű motor nem, az csak egy bizonyos fordulattól képes megindítani a testet. Rögtön két egységgel mínusz, azaz kevesebb a meghibásodásra hajlamos, kopó, drágán javítható alkatrészek száma.

Ugyanígy maga a motor sem igényel külön karbantartást, nem szükséges a hagyományos értelemben vett olajcserékkel számolni, ráadásul maga a villanymotor nagyon egyszerű felépítésű, szemben a benzin- vagy dízelmotorok összetettségével. Utóbbiakban ráadásul számos hibaforrás merül fel, legyen szó a turbóról, a befecskendezőről vagy épp a tüzelőanyag szivattyúról, s ugyanígy a vezérműszíj csere vagy a láncos motor adott karbantartását, a vízpumpa és termosztát cseréjét is elfeledhetjük.

Noha a futómű esetében nincs eltérés, a fékeknél ismét jobban jár a villanyautós tulajdonos. Az elektromosok ugyanis elsősorban energia visszatáplálással, rekuperálással fékeznek, s csak nagyobb fékpedál állás esetén lép működésbe a rendes üzemi fékkör. A tárcsák, betétek jóval mérsékeltebben kopnak, ezáltal élettartamuk a többszöröse lehet, mint egy hagyományos motorral szerelt autó esetében.

Az elektromosokban a meghibásodások leginkább az akkumulátor csomagra, az áramátalakítóra és magára az elektronikára korlátozódnak, azonban mindez nem tartalmaz plusz kockázatot, hiszen a belsőégésű motorral hajtott típusok ugyanúgy rendelkeznek számos vezérlőegységgel. Emellett az akkumulátorokra a gyártók általában 8 év garanciát adnak, a tárolóegységek pedig sosem egyszerre, hanem szépen lassan apránként adják be a kulcsot – így cellánként javíthatóak is. Érdemes tudni, hogy a gyorstöltés jobban csökkenti az élettartamot, mint a hagyományos, hálózati, lassú töltés, így ahhoz csak szükség esetén forduljunk. Egyébként 100-150 ezer kilométerrel az akkukból kinyerhető energia lemehet 80 százalék alá (a legtöbb gyártói garanciavállalás 70 százaléknál lép érvénybe), amely az erősen vegyes használat 150-200 kilométeres távolságát akár 40-50-nel is csökkentheti. Ugyanakkor mire ez esedékes lesz évek múlva, valószínűleg már olyan akkutechnológia áll rendelkezésre, amivel egy-egy cellát cserélve az eredeti kapacitás dupját kaphatjuk.

Ugyancsak megszokást igényelnek a hangok – az elektromos autó zajtalanul halad, csupán a gördülési- és szélzajjal kell számolni. Ennek megfelelően 80-90 km/h-s tempónál idegen impulzusként éri a friss villanyautóst a futómű zajának beszűrődése, amit korábban a motorhang nyomott el szinte teljes egészében és a rádiót sem kell feltekerni.

Az elektromos autók téli üzemeltetéséről sem feledkezhetünk meg, hiszen talán ez az első szezon, amikor már hazánkban is több villanymotorral hajtott jármű szalad. Télen a hideg hőmérséklet hatására még a mesterségesen temperált akkumulátorok kapacitása is csökken valamelyest, ezért a hűvösebb napokon mindenképpen érdemes kisebb hatótávolsággal számolni. Ugyanígy nyáron például a túlságosan magas hőmérséklet sincs kedvező hatással, habár ebben az esetben talán jobban képes a hűtő-fűtő rendszer az optimális hőmérsékleten tartani az energiatároló egységet.

A megtehető kilométerek számát ugyancsak jelentősen csökkenti az elektromos rendszert jelentősen megterhelő villanyos fűtés vagy épp a klímaberendezés, amely nélkül viszont az egészségkárosodás válik a kockázat tárgyává főleg télen a mínuszokban. Ilyenkor jön jól a kisebb teljesítményfelvételű ülésfűtés, azonban a meleg befújt levegőt az sem képes maradéktalanul helyettesíteni. Amennyiben lehetséges, ebben az esetben a fűtött garázsban történő tárolás fokozottan hasznos, mind a hatótáv, mind a komfort szempontjából. Nyáron pedig a klíma csipeget energiát előszeretettel, hiszen kompresszorát külön villanymotor hajtja, amelynek teljesítményfelvétele a fűtéshez hasonlóan akár 4-5 kW is lehet. Noha mindez nem hangzik soknak, érdemes belekalkulálni, hogy ilyenkor jelentősen csökken a hatótáv.

Összefoglalva tehát, nem titok, hogy az elektromos autózásnak megvannak a maga hátrányai, és meg kell tanulni vele élni, máképp gondolkodni, mint eddig. A kisebb hatótávolság, az otthoni töltés teljesen szokatlan mai szemmel, a negatívumok között pedig talán leginkább a téli-nyári viszontagságok a legkellemetlenebbek. Azonban előnyei letagadhatatlanok – az egyszerű hajtáslánc jóval kevesebb meghibásodást rejt magában, míg a klasszikus értelemben vett időszakos szervizt a másfajta karbantartási igényekből következően szinte teljesen elfeledhetjük.

Ezek alapján már tiszta a kép, aki együtt tud élni az elektromosok által igényelt, másfajta gondolkodással, illetve szemlélettel, annak már érdemes lehet elgondolkodnia az egyébként üzemanyagköltségben is kifizetődő villanyautózáson (hogy a fő városban több helyütt ingyenes parkolást ne is említsük).

Forrás: Autó Pult