Új dokumentumszabvány lesz

A nyílt forráskódú szoftvereket alkalmazó szervezetek 68 százaléka a költséghatékonyság miatt döntött mellettük a zárt forráskódú szoftverekkel szemben, 45 százalékukat a stabil működés, további 27 százalékukat pedig a biztonságosabb működés győzte meg.

A szoftveriparban működő Novell Magyarország  informatikai vállalati és kormányzati döntéshozók körében végzett reprezentatív felmérése szerint azok a magyarországi szervezetek, amelyek tervezik nyílt szoftverek bevezetését, több mint 30 százalékos arányban ezt szintén azzal indokolták, hogy olcsóbbak, mint más megoldások.

Mint azt Szittya Tamás, a Novell Magyarország ügyvezető igazgatója kedden Budapesten sajtóbeszélgetésen elmondta, Magyarországon a kormány már megkezdte a nyílt forráskódú megoldások tesztelését például a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban, a Magyar Fejlesztési Bankban, illetve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárságán.

Készül az a kormányhatározat, amely rögzíti az állami szférában használandó nyílt dokumentum formátum (Open Document Format

– ODF) szabványt.

Hozzátette: a nyílt megoldás az üzleti szférában már bizonyított. A Körös Volán  az általa alkalmazott megoldásokkal 90 százalékkal tudta csökkenteni a szoftverlicencekkel kapcsolatos kiadásait, s 40 százalékkal olcsóbban szerez be új munkaállomásokat.

Nyílt megoldásokkal fejlesztette infrastruktúráját például az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Az OVSZ például éves szinten 60 millió forintot takarít meg részben a licencköltségek csökkenése miatt – közölte Hargitai Zsolt, a Novell Magyarország üzletfejlesztési vezetője.

Szigeti László, a Körős Volán informatikai osztályvezetője elmondta, a szoftverlicencek megvásárlása helyett jobb minőségű gépek beszerzésére fordíthatják forrásaikat. Mivel a fejlesztések révén egyetlen új fizikai gépen akár 18 virtuális szervert futtathatnak, felére csökkent az áramfogyasztás, s így a szerverberuházásuk már két és fél év alatt megtérült.

Hargitai Zsolt a nemzetközi tendenciákról elmondta, hogy a nyílt forráskódú szoftverek és a nyílt szabványok alkalmazása egyre általánosabbá válik. Áprilisban például a portugál kormányzat tette kötelezővé a nyílt szabványok használatát a dokumentumok kezelésére, májusban pedig Románia jelentette be, hogy a közigazgatásban a nyílt forráskódú szoftvereket kell minden olyan esetben használni, amikor azok teljesítik az elvárt funkcionális követelményeket.

További példaként említette meg, hogy tavaly decemberben az orosz miniszterelnök írt alá egy 2015-ig tartó ütemtervet a közigazgatásban használt informatikai rendszerek nyílt forráskódúra történő átállítására, az idén márciusban pedig a brit kormány jelentett be új informatikai stratégiát, amely nemcsak előírja a nyílt szabványok használatát, hanem különböző eszközökkel támogatja is szabványos bevezetésüket.

Hargitai Zsolt kifejtette, a magyarországi felmérésben több mint 100 cég vett részt, ezen belül a nyílt forráskódú megoldásokat használók 14 százaléka az OpenOffice.org, vagy LibreOffice irodai csomag mellett döntött. Egy éven belül további 20 százalékuk, három éven belül pedig még 15 százalékuk tervezi valamelyik bevezetést. A Linux Desktopot 8 százalékuk használja, 10 százalékuk egy éven belül, 15 százalékuk pedig három éven belüli tervezi bevezetését. A

31 százaléknyi bizonytalan, de egyébként a nyílt megoldások bevezetésre hajlandó felhasználó pedig akkor tenné meg ezt, ha egy rendszerfelmérés kimutatná az átállás előnyeit.