Minél többen sírnak Facebookon, annál több a munkanélküli?

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Global Pulse kezdeményezése a SAS-sal együttműködve mutatott rá arra, hogy az online beszélgetések kiegészíthetik a hivatalos statisztikákat. Ezek a tartalmak ugyanis olyan előrejelző (leading) és követő (lagging) indikátorokat rejtenek, amelyek rávilágíthatnak arra, hogy például a munkanélküliek mit éreznek, és hogyan birkóznak meg ezzel az élethelyzettel. A kutatás során az állástalansággal kapcsolatos publikus közösségi társalgásokban megjelenő hangulatokat és témákat vetették össze a hivatalos munkanélküliségi statisztikákkal. A szakemberek az üzleti analitikai szoftverek és megoldások vezető szállítójának számító SAS eszközeivel mintegy félmillió amerikai és ír blog, fórum és híroldal online tartalmát, valamint 2 évnyi közösségi médiában megjelent adatot elemeztek.

A projekt azt vizsgálta, hogy a közösségi médiában megosztott érzelmek és információk, valamint más, online, felhasználók által létrehozott tartalmak segíthetik-e a változó foglalkoztatottsági helyzet emberek érzékelésére és döntéseire gyakorolt hatásainak megértését, és ha igen, hogyan támogathatják mindezt. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a közösségi médiában megjelent kvalitatív információkat összevesse a munkanélküliségi adatokkal – a projekt az Egyesült Államok és Írország 2009. június és 2011. június közötti ilyen típusú tartalmaira fókuszált. A világszervezet választása azért esett erre a két országra, mert esetükben elterjedt a közösségi média használata, valamint a közelmúltbeli és jelenlegi gazdasági válság komoly hatást gyakorolt a foglalkoztatásra.

Az ENSZ Global Pulse kutatása két kérdésre kereste a választ: Találhatók-e olyan indikátorok az online beszélgetésekben, amelyek előre jelezhetik a közelgő munkanélküliséget? Valamint ezek az online tartalmak segíthetik-e a politikai döntéshozókat az érintett egyének által alkalmazott kezelési stratégiák típusainak és alkalmazási sorrendjének megértésében?

A vizsgálat során a kutatócsoport először az amerikai és ír blogok, fórumok és híroldalak anyagai közül kiválasztotta a munkával kapcsolatos online beszélgetéseket. Ezt követően minden egyes tartalomhoz hozzárendeltek egy hangulati pontszámot a társalgás hangvétele – például boldogság, lehangoltság vagy aggodalom – alapján. Azon munkanélküliséggel kapcsolatos tartalmakat, amelyek más témákkal – például lakhatással, közlekedéssel, egészségüggyel – is foglalkoztak, szintén számszerűsítették annak érdekében, hogy bepillantást nyerjenek abba, hogy a lakosság hogyan birkózik meg az állástalansággal.

Ezt követően az adatokat kétféleképpen elemezték: az egyik esetben a számszerűsített hangulati pontszámokat, a másik esetben pedig az egyéni kezelési stratégiákkal kapcsolatos tartalmak volumenét vetették össze a munkanélküliségi rátával.

Árulkodó jelek az online beszélgetésekben

Számos hangulati pontérték mutatott erős korrelációt a munkanélküliségi rátával – ezek az érzelmek lehetnek tehát azok az indikátorok, amelyek előre jelzik az állástalanság változását. Például Írországban a „zavaros hangulatú” kategóriába sorolt beszélgetések volumene 3 hónapos átfutási idővel összefüggést mutatott a munkanélküliségi rátával. Az is bebizonyosodott, hogy ezek az adatok értékes információt tartalmaznak arról, hogy az állástalanok hogyan birkóznak meg ezzel az élethelyzettel. Bizonyos, a munkanélküliség kezelésével kapcsolatos témák volumenében bekövetkező változás ugyanis szignifikáns kapcsolatokat mutatott a munkanélküliségi rátával – ezek rávilágíthatnak az állással nem rendelkező népesség várható reakcióira. Például az Egyesült Államokban az ingatlan elvesztéséről szóló beszélgetések a munkanélküliségi ráta emelkedése után két hónappal növekedtek. Ezeket az indikátorokat a szakemberek a munkanélküliségi politikák és a szociális védelmi programok fejlesztésére használhatják fel.

A SAS és az ENSZ Global Pulse projektje bemutatta, hogy a közösségi média elemzése valósidejű visszajelzést biztosíthat a politikai döntéshozók számára, és segítségével javulhat a káros hatások kezelésének képessége. „A magánszektor azért elemzi ezeket az online tartalmakat, hogy valós időben megértse a vevőit. Ezen új típusú adatok nagy része a társadalmi fejlődés szempontjából lényeges jeleket tartalmaz, ezért nekünk is használnunk kell ezt a forrást, hogy már folyamatában felismerjük, mi is történik.” – mondta el Ban Ki-moon ENSZ főtitkár a világszervezet novemberi közgyűlésén a Global Pulse kezdeményezés kapcsán.

„A közösségi médiában és az Interneten megjelenő hatalmas mennyiségű digitális, publikus tartalom kiaknázatlan kincs.” – nyilatkozta I-sah Hsieh, a SAS nemzetközi fejlesztési részlegének globális vezetője, majd hozzátette: „Ahhoz azonban, hogy egy szervezet a nyers szöveg elemzésével megtalálja a rejtett jeleket és érzelmeket, valamint kezelni tudja ezeket az óriási adattömegeket és prediktív analíziseket készíthessen, megfelelő technológiára van szüksége.”

A szövegelemzés további lehetőségei

A fent említett példán túl a szövegelemzés széleskörűen támogathatja a közszféra és a versenyszféra szervezeteit: segítségével például az egészségügyi intézmények előre jelezhetik és mérsékelhetik a járványokat, a kiskereskedő cégek pedig fejleszthetik a termékeiket és növelhetik a vevőelégedettséget. Ehhez a SAS® Text Analytics eszköz természetes nyelvi feldolgozással és fejlett statisztikai modellezéssel automatikusan megállapítja a szöveg relevanciát és értelmezi azt, feltárva a nehezen felismerhető trendeket, mintákat és véleményeket. Ennek a megoldásnak is köszönhetően a KMWorld magazin márciusban a tudásmenedzsment 100 legfontosabb vállalata közé sorolta a SAS-t.

A szövegelemzésen túl az analitika további területeivel is megismerkedhetnek azok, akik részt vesznek a SAS támogatásával megvalósuló Analytics 2012 konferencián június 14-15-én Kölnben, valamint a szakmai rendezvényt felvezető workshopokon június 11-13. között.