A hazai általános- és középiskolák Internet-ellátottsága

Az általános és középiskolák jelentős többsége már rendelkezik Internet-kapcsolattal. A válaszadó iskolák 77%-a állította, hogy az iskolában lehetőség van a Világhálóra csatlakozni, településtípusonként azonban nagy az eltérés az ellátottságban. Míg a fővárosi iskolákban az arány 87%, a megyei jogú városiakban 91%, a városi iskolákban 88%, a községi iskoláknak csak 65%-ában van erre lehetőség.

A középiskolák körében az Internet-ellátottság szinte teljes mértékű (a 4 osztályos középfokú intézményeknél az arány 98%, a vegyes típusú iskolák esetében pedig 94%). Az általános iskolák már alacsonyabb százalékban rendelkeznek Internet-csatlakozással, esetükben 70% a hozzáférés aránya.

Azokban az iskolákban, ahol már nem az Internet-kapcsolat léte a kérdés, a használat során a csatlakozás típusa és sebessége a legfontosabb tényező. Típus tekintetében magasan az ISDN vezet (51%). Ebben nagy szerepe van a Sulinet programnak, mely az iskolák számára az Internetet ezzel a kapcsolódási lehetőséggel biztosítja. Második helyre a hagyományos kapcsolt vonali modem került, az összes Internet-hozzáférés 26,5%-a ilyen típusú, a kisebb általános iskolák esetében ez gyakran alkalmazott csatlakozási forma. A középiskolák esetében a bérelt vonal áll a második helyen, mely nagyobb kapacitásával már több felhasználót képes megfelelő minőségben kiszolgálni.

Minden harmadik alap- és középfokú oktatási intézmény rendelkezik saját weboldallal. Az Internet-hozzáférés arányában ez 43%-ot jelent. A válaszok alapján az iskolák harmada legalább negyedévente frissíti weblapját.
A községi általános iskolák törődnek a legkevesebbet a Világhálón való megjelenésükkel, esetükben a honlapok aránya mindössze 12%. A skála másik végén a fővárosi középiskolákat találjuk, akiknek már 90%-a jelen van az Interneten. Településtípus szerint is Budapest „vezet”, ahol 60% a saját iskolai honlapok aránya.

A legtöbb község weblapjának tartalmát csak évente frissíti, és általában csak bemutatkozó célzatú információkat tartalmaznak. A budapesti általános és középiskolai honlapok 47%-a negyedévente, 19%-a havonta frissül. A városok és megyei jogú városok iskoláinak 23-27%-a már havonta újít a honlap tartalmán.

Az oktatási órák keretében átlagosan az alsótagozatos diákok 15%-a (körülbelül 73 ezer iskolás), az 5-6. osztályos diákok 56%-a (körülbelül 141 ezer diák), a 7-8. osztályos diákok 76%-a (körülbelül 188 ezer tanuló) fér hozzá számítógéphez. A középiskolák esetében a tanítási órák keretében átlagosan 4 tanuló fér hozzá 3 számítógéphez. A tanítási órákon kívül a használati lehetőség kisebb arányú, hiszen míg tanítási időben a számítógéptermek a lehető legnagyobb mértékben ki vannak használva, addig a tanítási órákon kívül a diákok számára a gépek egy része nem hozzáférhető.

Az országos átlagot tekintve a diákok Internethez való hozzáférése évfolyamról évfolyamra növekszik. Míg az alsó tagozatokban a diákok 7%-a (25 ezer iskolás) juthat Internethez a tanítási órák keretében, addig az 5-6. évfolyamon a diákok 26%-a (45.800 iskolás), 7-8. évfolyamon pedig a diákok 41%-a (72 ezer iskolás). A középiskolák 9-12. osztályaiban ez az arány már kétharmad feletti (300 ezer tanuló).

A kapott eredmények alapján Magyarországon az alap- és középfokú oktatási intézményekben megközelítőleg 122 ezer darab személyi számítógép található. Ennek hozzávetőlegesen 25%-a (30.500 darab) 486-os, vagy ennél régebbi konstrukció, 65%-a (79.500 darab) Pentium I-II, vagy ennek megfelelő szintű más típusú PC, míg a legkorszerűbb, Pentium III-IV, vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógépek aránya 10% (12 ezer darab).

Az alap- és középfokú oktatási intézmények 2001-ben hozzávetőlegesen 5,4 milliárd forintot költöttek informatikai eszközökre, illetve szolgáltatások vásárlására. Ezen belül hardver eszközökre összesen 4,1 milliárd forintot, szoftvervásárlásra közel 1,3 milliárd forintot, és honlapok készítésére és fejlesztésére 273 millió forintot fordítottak.

A felmérés alapjául szolgáló kérdőíveket az Oktatási Minisztériumtól kapott adatbázis alapján 4417 alap- és középfokú, illetve 106 felsőfokú oktatási intézménynek küldték ki a készítők.

A megkérdezés minden intézménytípus esetében teljes körű volt, tartalmazta az állami, egyházi és magán oktatási intézményeket is. A visszaérkezési arány kimagaslóan jónak mondható; kérdőívekre az alap- és középfokú intézmények 31,5%-a, a felsőfokú intézmények 39,8%-a válaszolt. Az intézmények oktatási rendszerére és az informatikai eszközök használatának eltérő lehetőségeire külön kérdőív készült az alap- és középfokú iskolák és külön a felsőfokú intézmények részére.