“Amit most tapasztalunk – nyilatkozta Kevin Leahy, a Dimension Data Adatközponti Igazgatója -, hogy a technológiai változások jelenlegi felfokozott üteme az ICT ipart fordulópontra juttatta, és jelenleg az adatközponti piac a forradalmi változás korát éli.
Lehetetlen lenne ma biztosan meghatározni, hogyan fog kinézni egy adatközpont 2024-ben. Ugyanakkor azok a gazdasági szervezetek, melyek nem élnek a felhő alapú adatközponti infrastruktúrára való transzformáció lehetőségével, komoly piaci hátránnyal számolhatnak a közeljövőben. Most van itt az ideje, hogy kihasználjuk az ezekben a gyökeres változásokban rejlő lehetőségeket – vagy kockáztatjuk a lemaradásunkat.”
Leahy többek között említette, hogy az ügyfelek gyakran megkérdezik, a következő 20 évben mekkora adatközpontra lesz szükségük.
“Manapság a gazdasági szervezetek egyik legnagyobb kihívása az „éppen megfelelő méretű” adatközpontok kialakítása. Megfontolandó továbbá az is, hogy a meglehetősen nagy beruházás mellett kiépített adatközpont hogyan képes kiszolgálni, illetve milyen további beruházások megvalósításával képes a jövőben kiszolgálni a folyamatosan bővülő üzleti igényeket. Végül a megtérülési időintervallumot is át kell gondolni, hiszen egy új adatközpont az 20 évre szóló beruházás.”
A hagyományos tervezési módszertan, ami nélkülözi az olyan dinamikus és üzleti igényhez rugalmasan alkalmazkodó lehetőségeket, mint a felhő-alapú infrastruktúra, rengeteg felesleges kapacitást és kihasználatlan erőforrásokat eredményez. Az egyébként teljesen logikusnak tűnő közhiedelemmel ellentétben a gazdasági társaságok többsége a kezdeti beruházáskor jelentősen túltervezi az adatközpontját és annak kapacitását, aztán – a jelentős üzemeltetési költségek miatt – a következő években csökkentik ezt a kialakított kezdeti kapacitást, – ahelyett, hogy ezt az idő előrehaladtával inkább fokozatosan bővítenék. Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, mikor és milyen mértékben használjuk a felhő-alapú infrastruktúrákat és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint mely szolgáltatásaink az optimális jelöltek egy ilyen infrastruktúrába történő migrációra, egy teljesen új alapokra helyezett komplex megközelítés és tervezési módszertan szükséges.
“Első lépésként fel kell mérni a jelenlegi IT szolgáltatásainkat abból a szempontból, melyek alkalmasak arra, hogy az adatközpontunkból átkerüljenek a felhőbe. Azok a szolgáltatások és alkalmazások, melyek nem alkalmasak felhő környezetben történő üzemelésre, működtethetők továbbra is helyben, vagy áthelyezhetők egy olyan külső adatközpontba, ahol csak béreljük a számukra szükséges fizikai környezetet, természetesen mindeközben figyelembe véve az üzleti szempontból való kritikusságukat. ” – nyilatkozta Leahy.
Kolokációs elhelyezési megoldások
A kolokációs adatközpontokat üzemeltetők bérbe adják a szükséges helyet, sávszélességet, és esetlegesen bizonyos infokommunikációs eszközöket is az ügyfeleik számára. Ezek a típusú szolgáltatások tartalmazzák az elhelyezést, a szükséges elektromos áramot, hűtést, valamint megfelelő szintű fizikai biztonságot a szerverek, tárolók és az egyéb hálózati eszközök számára. A kolokációs adatközpontok népszerű megoldások azon cégek számára, akik csökkenteni akarják a helyi adatközpontok logisztikájából és üzemeltetéséből eredő terheket és költségeket. Míg ez a megoldás ideális lehet sok gazdasági társaságnak, az ide történő áthelyezés nem csak az infrastruktúra költöztetését jelenti. Jó esetben az ilyen típusú szolgáltatásokhoz tartozó üzemeltetési folyamatok előre jól meghatározott kereteken belül zajlanak, és magukban foglalják, illetve kiterjednek az üzemeltető személyzetre és az üzemeltetési folyamatokra is.
A helyszín
Az adatközponti modernizációhoz és a megfelelő méret kialakításhoz további fontos szempont az adatközpont helyszíne is. Manapság egyre több felhasználó mobil, vagy regionális szintű pozícióban több helyszínen, esetleg otthonról dolgozik, így továbbá már nem szükséges, hogy az adatközpont az iroda közelében legyen, sőt még ugyanabban a városban sem feltétlenül szükséges elhelyezni. Már egy ideje a gazdasági szervezetek rendelkezésére állnak a megfelelő WAN optimalizációs technológiák a szükséges hálózati teljesítmény eléréséhez, mind a kellő hálózati sebesség, mind pedig az alacsony késleltetés vonatkozásában.
A felhő költség- és üzleti hatékonysága meggyőző
A felhő alapú infrastruktúra költségeit és hatékonyságát elemezve, Leahy szerint azok nagyon meggyőzőek. “Nincs kétség afelől, hogy az IT vezetők lelkesen támogatják azokat az elképzeléseket, hogy bizonyos, az arra alkalmas meglévő alkalmazások a felhőbe kerüljenek. Ugyanakkor fontos biztosítanunk azt, hogy az ilyen áthelyezések nem teszik ki a céget esetlegesen nem vállalható kockázatnak, szolgáltatás-kiesésnek, és egyéb, előre nem látható költségeknek.” – nyilatkozta Leahy. Továbbá kiemelte, hogy a felhőbe történő migráció első lépése gyakran magával vonja az alkalmazások platformjának cseréjét. Például Unix vagy más nagygépes-alapú rendszereket szükséges lehet X86 architektúrájú platformra portolni, amely többek között lehetővé teszi a különböző virtualizációs technológiák használatát a hagyományos fizikai infrastruktúra alapú rendszerek helyett.
“Ez egy nagyon összetett folyamat” – figyelmeztetett Leahy, továbbá megjegyezte, hogy a szervezeteknek számításba kell venniük a különböző felhő-szolgáltatásokhoz kapcsolódó folyamatok és menedzselt szolgáltatások kínálatát. “Ha például nyilvános felhőt használunk a tesztelési és fejlesztési folyamatokhoz, eredményesen használhatjuk ki annak előnyeit, akár csak egy hasznos segédeszközét. Így minden fontos folyamat egy helyen van ahhoz, hogy ez az új ”segédeszköz” megfelelően működjön, mialatt a saját infrastruktúránkat továbbra is saját magunk tudjuk kezelni.
Ugyanakkor, ha üzleti felhőmegoldásokban gondolkodunk, melyekben a legfontosabb alkalmazásokat futtatjuk, sokkal magasabb elvárásaink kell, hogy legyenek. Sokkal szélesebb körű opcionális szolgáltatásokra és magasabb szintű testre szabhatósági lehetőségekre van szükségünk, amelyek továbbá minden olyan korábbi működési és biztonsági elvárásunknak megfelelnek, amit egy hagyományos menedzselt szolgáltatás tud nyújtani.”
Néhány cég a teljes infrastruktúráját már privát vagy nyilvános felhőbe migrálta
Leahy szerint, míg a legtöbb cég a felhő infrastruktúrát még csak teszteli, addig néhány már a teljes IT környezetét privát, vagy nyilvános felhőbe migrálta, de sokaknak még a helyi, saját adatközpontban működő infrastruktúrára a jövőben is szükségük lesz.
“A hagyományos rendszerek optimalizálásával és a technológiai újítások bevezetésével számtalan lehetőség áll a cégek rendelkezésére, hogy csökkentsék költségeiket, növeljék hatékonyságukat, valamint üzleti reagáló készségüket. Az elöregedő rendszerek üzemeltetési költsége egyre magasabb lesz, és egyre nehézkesebbé válik az olyan új költséghatékony technológiai trendek alkalmazása és ezek közvetlen üzleti haszonná formálása, mint a felhő-alapú szolgáltatások vagy a mobilitás. Például egy régebbi hálózat miatt az IT nem képes a felhasználók igényeit megfelelően kielégíteni, és az alkalmazások nem képesek az elvárt teljesítményt nyújtani. Ez többek között szintén negatívan érinti a virtualizációval, a konvergált infrastruktúrával, valamint a felhőszolgáltatások igénybevételével elérhető költségcsökkentést és üzemeltetési hatékonyságnövekedést is. Egy modern, optimalizált adatközponti infrastruktúrával jelentős mértékben növelhető a felhasználóknak nyújtott új és meglévő alkalmazások és szolgáltatások színvonala, a felhasználók bárhol legyenek is, és bármilyen eszközt is használjanak.”
írta Kevin Leahy, a Dimension Data Adatközpont Üzletág Igazgatója