Az Ericsson Magyarország idén is jól teljesített

A jelenleg Magyarországon közel 650 főt foglalkoztató cég forgalmának összetevői: vezetékes és vezeték nélküli rendszerek, szolgáltatások és alkalmazások, ezek tervezése, kivitelezése és mérnöki támogatása, kutatás-fejlesztés és tanácsadás.

Ma Magyarországon minden második telefonhívás Ericsson eredetű infrastruktúrán bonyolódik. A fokozódó versenyben nem könnyű szállítói pozíciókat megtartani. Ez az Ericsson Magyarországnak – mint infrastruktúra-szállítónak – úgy sikerült, hogy növelte jelenlétét a legújabb technológiákban. Az elmúlt tizenkét év során – amióta az Ericsson magyarországi vállalata a 30-as évek után hazánkban újra jelen van – a cég sikerrel töltötte be azt a vákuumot, amely a tradicionális elektronikai ipar eltűnésével keletkezett az országban. Az Ericsson Magyarország stratégiája a kezdetek óta túlmutat a közvetlen üzleti tevékenységen. Ezen törekvéseit a jövőben is folytatni szándékozik. Hosszú távon – ebben az évtizedben is meghatározó módon – kíván jelentős szerepet betölteni a konvergálódó, mind inkább egységesülő magyar távközlési-informatikai infrastruktúra kiépítésében, valamint a magyar infokommunikációs iparban – világszínvonalon.

Az Ericsson célja, hogy ne csak közvetlen üzleti partnerei, hanem a társadalom egésze is hasznosnak, tudat- és jövőformálónak érezze a céget, tapasztalja működésének előrevivő hatásait. Egy évtizeddel ezelőtt az Ericsson Magyarország azon kevés cégek egyike volt, amely felismerte a magyar tudásvagyon értékét és „helyhezkötöttségének” jelentőségét, tiszteletét. A következetes stratégiával végre-hajtott technológiai transzfer, a világszínvonalú kutatás és az erre épülő fejlesztés meghatározóan járult hozzá a hagyományosan kiváló magyar ipar rekonstrukciójához. Az Ericsson Magyarország által megtett út több esetben lehetne modell a versenyképességüket növelni szándékozó nemzetközi cégeknek, mint ahányan eddig követték. Egy ilyen program elengedhetetlenül szükséges az európai integráció mentén egyre intenzívebben hirdetett tudásalapú gazdaság kialakításához.

A magyar cég idei teljesítménye is azt a kezdetektől meghirdetett stratégiát igazolja, hogy a berendezések összeszerelése, a termékek egyszerű feldolgozása helyett – amely nyilvánvalóan kisebb hozamot jelent befektetőnek és alkalmazottnak egyaránt – az Ericsson Magyarország a tudásipari befektetésekre helyezi a hangsúlyt, és ezzel mozdítja előre a hazai technológiai kultúrát is.

Magyarország és az Ericsson Magyarország célja tökéletes harmóniában áll egymással: egy versenyképes és hatékony, tudásalapú társadalmat és céget építünk.

Az áttekinthető jelen és jövő

2002-ben az Ericssonnal összefüggésben a piac és a szakma az MMS-ről és Bluetooth technológiáról beszélt.

Az Ericsson Magyarországnak is megvoltak a maga eredményei:
• Elmozdult a szolgáltatások irányába.
• Sikereket ért el az alkalmazások terén (Westel, Pannon).
• Elsőként a világon üzembe helyezte az MMS technológiát.
• Komoly eredményeket ért el a régióban (Macedóniában)
• A kutatás-fejlesztés megerősödött, szerepe továbbra is meghatározó.
• Az Ericsson a Westel Rt-vel közösen megkapta “AZ ÉV INFOKOMMUNIKÁCIÓS ALKOTÁSA” marketing díjat.
• A Neumann János Számítógép-tudományi társaság 2002-ben Neumann-díjjal jutalmazta Boda Miklóst, az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési igazgató-ját
• Az Ericsson Magyarország Kutatólaboratóriumának fiatal munkatársa, Dr. Valkó András a Magyar Innovációs Szövetség Különdíját nyerte “Az év kiemelkedő fiatal műszaki alkotója” pályázaton

A tudásipar

Az olyan nagy tudásigényű műszaki tevékenységek, mint a mérnöki tervezés, kutatás, fejlesztés tették az Ericssont az egyik legnagyobb hozzáadott értéket termelő, csúcstechnológiát alkalmazó vállalattá a hazai piacon.

Az egyre keményedő piaci versenyben csak azok maradhatnak talpon, akik innovatív megoldásokat kínálnak. Az Ericsson konszern hazánkat hosszabb távon is fontosnak tartja. Európában a kutatás-fejlesztési területen belül csak néhány országban folytat kutatási tevékenységet: Svédországban, Németországban és Magyarországon, és a világ 15 kutatóbázisának egyike található Magyarországon.

Az Ericsson Magyarország „keblén” létrejött – a Budapest Műszaki Egyetemmel közös – kutatólaboratórium a kezdetektől, 1992 óta adja az ipari hátterét annak a műhelymunkának, amely nagysebességű hálózatokkal kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket végez. A kutatások középpontjában a mobiltávközlés (3,5G, 4G), az Internet, a mobil- és hagyományos telefonhálózatok forgalmi struktúrájának, minőségének kérdései állnak.