Minden rajtad múlik – Ivánka Katalin, IVANKA Factory Zrt.

Tudtátok annak idején, hogy mibe vágtok bele?

Mindkettőnkben megvolt a vágy és affinitás a vállalkozáshoz, olyan céget akartunk elindítani itthon, amit szeretünk csinálni, aminek van létjogosultsága, amiből meg tudunk élni, de amiben új minőséget hozhatunk létre. A nyugati szemléletű vállalkozásvezetés és cégépítés alapjait Kanadában szívtuk magunkba, ahol több nyarat is eltöltöttünk a férjemmel a nagybátyja cégnél, amely kertépítéssel foglalkozott. Itt találkoztunk az első olyan betontárggyal – egy kézzel simított konyhapulttal –, ami elindította a fantáziánkat. Láttuk a lehetőséget abban, hogy egy vállalkozásnak ez legyen a kiindulópontja.

Akkor az ötlet megvolt. Hogyan fogtatok hozzá a cégépítéshez?

Óriási tapasztalatot jelentett a kanadai munka, ezzel alapoztuk meg a kezdő tőkecsomagunkat is. Ne gondolj nagy összegre, de a néhány nyári munka keresetének megspórolása adta az alapot. Az első beruházásunkat gyakorlatilag egy betonkeverő jelentette. Kezdetben az itthon elérhető alapanyagokból kísérleteztünk András szüleinek garázsában, és a létrehozott új összetételű anyagot és formákat helyi kiállításokon mutattuk be. Elkészítettünk egy olyan mesterdarabot – egy ovális konyhaszigetet –, amelyet beneveztünk egy pályázatra. Elnyertük vele a Magyar Formatervezési Tanács díját és kikerült a szélesebb közönség elé. Néhány hónap alatt olyan érdeklődést és annyi megrendelést generált, hogy egyre több időt szenteltünk rá. Így pár hónap alatt elérkeztünk a döntési ponthoz, s mi úgy éreztük, nagyobb örömmel építjük tovább ezt a vállalkozást, minthogy végzettségünknek megfelelő polgári állásban helyezkedjünk el. Én a jogász pályát adtam fel, András informatikusból lett „betonkeverő”.

Ez nem csak üzleti, de magánéleti döntés is volt. Mennyire borította fel az életeteket egy közös vállalkozás a férjeddel?

Teljesen! (nevet) Nagyon különböző emberek vagyunk, és a különböző személyiségünk erősségei mentén építjük az IVANKA-t is. Ebben bizony vannak konfliktusok. Ugyanakkor az alapvető értékeink közösek. Mindketten nagyon magasra tesszük a mércét, amit magánéleti szempontból nagy kihívás kezelni, de a munka szempontjából előre visz.

Az hirdetem, hogy gyógyuljunk ki a magányos hős szindrómából. A példaértékű teljesítmények mögött nem egyetlen ember áll.

Milyen volt a fejlődés útja az elmúlt tíz évben?

A formatervezési díj elnyerése után nőttek a megrendelések, megérkeztek az első alkalmazottaink, majd kinőve a nagymarosi garázst, Budapestre költöztettük a műhelyt. A külföldi áttörést a 2009-es Milánói Design Hét jelentette, ahol a halál és az elmúlás kortárs formatervezés által szinte érinthetetlen tabuterületéhez nyúltunk hozzá, és az első formatervezett kortárs síremléket mutattuk be a nagyközönségnek. Az IVANKA-t külföldön a szakma és a sajtó ekkortól jegyzi. 2012-ben a Docler Investment befektetett a cégcsoportunkba annak érdekében, hogy a nemzetközi megrendeléseink volumenét nagymértékben növelhessük. Ma már több mint negyven országban vagyunk jelen és Dél-Amerikát leszámítva az összes kontinensen. Mindig nagyobb a víziónk, mint az aktuális lehetőségeink, de most már kimondjuk, hogy a legjobb designer betoncég szeretnénk lenni a világon. Jó úton haladunk, hiszen világmárkák keresnek meg bennünket.

Mint például?

Terveztünk már a londoni Liberty Áruházba és a New York-i 5th Avenue-ra üzletbelsőt, de a megrendelőink között van a G Star Raw, a Stella McCartney, a Vodafone, vagy az Andaz Hotels by Hyatt szállodalánc is. Sokat dolgozunk közvetlenül projekt alapon az építész és designer közösséggel is, olyan neves tervezőkkel, mint Tom Dixon, Marcel Wanders, Foster and Partners, vagy Philippe Starck.

Velük te kötöd meg az üzleteket?

Igen, bár kreatív igazgató vagyok az IVANKA-nál, emellett az is a feladatom, hogy stratégaként a megrendelőkkel, a szakmai közönséggel és a beruházókkal építsem a kapcsolatokat. Rengeteget utazom azért, hogy az egyes országokban a nemzetközi értékesítési hálózatunk olajozottan működjön. Erősségem a kitartás: mondhatni katona vagyok, aki az első sorban megy a csatába, és nem áll meg addig, amíg fel nem hajtja a lehetőségeket. Emellett kreatív igazgatóként irányítom az arculattervezést, a bemutatótermek kialakítását is, ahol az IVANKA termékekkel találkozhatnak a helyi építészek és megrendelők.

Mikor érezted azt először, hogy igen, bejött ez a dolog, jó úton vagyunk?

Szakmailag az említett 2009-es Milánói Design Héten, üzletileg pedig most 2014-ben, amikor több mint egy év hosszas, idegtépő és intenzív előkészítő munka után elhoztuk az első egymillió euró feletti nagyságrendű megrendelésünket.

Mit gondolsz, minek köszönhető, hogy idáig eljutottatok abból a bizonyos kanadai konyhából?

A siker mindig több faktorú. Sokszor azt mondják, biztos azért lett sikeres, mert jött egy befektető, hozott bele tőkét. De szerintem ennél fontosabb az, hogy az IVANKA egy olyan csapat, ahol mindenkinek átlagon felüli a tudása, vagy a hozzáállása a munkához. Vagy mindkettő. A kezdetektől fogva ráléptünk a márkaépítés rögös útjára is, sokat foglalkoztunk marketinggel, kommunikációval és az identitásunk kérdésével, hogy megszemélyesítsük a brandet. Nemzetközi disztribúciós hálózatot építettünk a kijelölt célpiacokon, képviselőink közül többekkel bemutatótermet is nyitunk, például Londonban, Párizsban, Tel Avivban. Utóbbi esetében az IVANKA a névadó márka. Kitartó, kemény munkával igyekeztünk személyiséget adni ennek a márkának, ezáltal lett szerethető.

Fel lehet egy ilyen céget úgy építeni, hogy az ember nem áldozza fel önmagát, a magánéletét?

A klasszikus értelemben vett családi, magánéleti boldogság elérése sokkal nehezebb. Kevés idő jut a hétköznapi örömökre, melyek fontosságát akkor ismertem fel igazán, amikor kipróbáltam, milyen ezek híján élni. Nem akarhatunk mindent egyszerre, ezért mi sokat köszönhetünk a támogató családi háttérnek, mert sokszor ők gondoskodnak a vasárnapi ebédről, a gyerekünkről, ők teszik meghitté az ünnepeket. Ugyanakkor önfeláldozásról nem beszélhetek, hiszen érdekes és nagyon sokrétű munkát végzünk, amit minden nap szeretek. Tizenkét éve foglalkozunk a hétköznapinak tűnő betonnal, és olyan technológiai és esztétikai lehetőségeket fedeztünk fel benne, amelyek világszerte újraértelmezték ezt az építőanyagot. Speciális burkolatokat, bútorokat, design termékeket, sőt, hangfalat és ruhát is gyártottunk betonból, eredményeinket a megrendelőink elégedettsége és a szakmai elismerések igazolják. Ezért megéri az átlagnál többet dolgozni és olyan új terveket szőni, mint a külföldi gyártóüzem létrehozása és néhány gyártási folyamat automatizálása.

Miért jó leginkább vállalkozónak lenni?

Nincs kényszerpálya, itt minden rajtad múlik. c Ha valami rossz a cégben, az tőled rossz, nem foghatod másra. Fejleszti az önismeretet. Megköveteli, hogy tudatában legyünk erősségeinknek és hiányosságainknak. Növeli a felelősségérzetet is, és folyamatos fejlődésben tart. Vállalkozóként nem ismersz lehetetlent, és olyan értékek mentén tudsz működni, melyekkel azonosulni is tudsz.

Mit üzennél fontos tanulságként a jövő vállalkozóinak?

Azt hirdetem, hogy gyógyuljunk ki a magányos hős szindrómából. A példaértékű teljesítmények mögött nem egyetlen ember áll. Az IVANKA alapja a belső összetartás és a csapatszellem, kifelé, a világgal való kapcsolataiban pedig a másokkal való együttműködés, a változtatás és alkalmazkodás képessége. Álmaink nagyban ezeknek köszönhetően válhatnak valóra.

Interjú: Példakép Alapítvány