Drámai hatással van az élelmezésre a szélsőséges időjárás

Szárazság, áradások, viharok és más hasonló, klímaváltozás által gerjesztett természeti csapások gyakorisága és erőssége is nőtt az elmúlt 30 évben, állapították meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) szakértői, akik egyúttal a párizsi klímacsúcs kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy az ezek miatti mezőgazdasági károk sok fejlődő országban az élelmezésbiztonságot fenyegetik.

A FAO most publikált tanulmánya szerint a természeti katasztrófák (beleértve a klímaváltozás által okozottakat is) átlagos éves előfordulása a 2003 és 2013 közötti időszakban szinte a duplája volt a 80-as években mérthez képest. Ezzel globális szinten 1,5 milliárd dollár veszteséget okozva a gazdaságnak.

A fejlődő térségben a növénytermesztés, állattenyésztés, halgazdálkodás és az erdészet mintegy 25 %-ban részesül a negatív hatásokból. Az aszályok utóhatása már több mint 80 %-ban a mezőgazdaságban csapódik le.

A FAO jelentésében szereplő megállapításokat 78, fejlődő országban történt katasztrófa utáni helyszíni helyzetfelmérés eredményeire alapozták, amelyek során statisztikailag elemezték a termelési kiesést, a változásokat a kereskedelemben és a mezőgazdasági termelésben, 140 közepes és nagy erősségű természeti csapás utáni helyzetet górcső alá véve.

Egyértelműen kijelenthető, hogy a természeti csapások, kiváltképp a szélsőséges időjárás, folyamatosan éreztetik erős hatásukat a mezőgazdaságra és ezáltal akadályozzák az éhezés és szegénység felszámolását és a fenntartható fejlődést. 

A helyzet pedig várhatóan csak tovább romlik, ha nem teszünk lépéseket a mezőgazdasági szektor ellenállóbbá válása érdekében. 

„A nemzetközi közösség elkötelezte magát az ügy érdekében, gondoljunk a fenntartható fejlődési célokra, a Szendai keretrendszerre a katasztrófák kockázatainak csökkentéséért és az előttünk álló párizsi klímakonferenciára,” mondta José Graziano da Silva FAO főigazgató. Hozzátéve, hogy „e globális célok eredményei csak a legfrissebb adatok révén válnak mérhetővé. A célzott, szektor-specifikus információ jelentősége pedig még nagyobb.”

Aszályok Afrikában, áradás és viharok Ázsiában

A mezőgazdasági termelésben tapasztalt kiesésekért mintegy 90 %-ban felelős a száraz időjárás pusztító hatása a szubszaharai Afrikában, ahol ráadásul ezen szektor adja a GDP negyedét, a mezőgazdasági feldolgozóiparral együtt pedig a felét. Óvatos becslések szerint az aszályok okozta teljes veszteség a növénytermesztést és állattenyésztést együtt vizsgálva, 1991 és 2013 között meghaladta a 30 milliárd dollárt.

A száraz időjárás Kenyában oda vezetett, hogy 2008 és 2011 között az élelmiszer-feldolgozó ipar, főleg a malomipar és a tea- és kávéfeldolgozó szektor, komoly visszaesést szenvedtek el.

Mindeközben Ázsiában áradások és trópusi viharok tomboltak. Az öt évvel ezelőtti pakisztáni áradások közvetlenül érintették a gyapottisztító, a rizsfeldolgozó és a cukorágazatot, csökkente az ország kivitelét az első kettő termékből. Pakisztánban a teljes kár (10 milliárd dollár) fele az agráriumot terhelte.

Eltérő válaszok az eltérő helyzetekre

A megfelelő válaszlépésekhez az alapot a természeti csapások hatásainak pontos ismerete adja.

Az áradások tehetők felelőssé a növénytermesztésben jelentkező károk több mint feléért, míg az állattenyésztést leginkább az aszály, a halászatot a cunamik és trópusi viharok sújtják. Az erdőgazdálkodást a viharok és áradások érintik a legrosszabban. 

A kiesések a termelésben egyúttal a munkanélküliséget is növelik, csökkente az amúgy is instabil helyzetű családok, családi gazdaságok jövedelmét. A már említett pakisztáni áradások 4,5 millió munkást érintettek – kétharmaduk a mezőgazdaságban dolgozott és többségüknek megfeleződött a várható jövedelme.

Közvetlen befektetések egy ellenállóbb és fenntarthatóbb mezőgazdaságba

Világszerte 2,5 milliárd ember megélhetését biztosítja a mezőgazdaság. Ennek ellenére 2003 és 2012 között a teljes fejlesztési támogatások csupán 4,2 %-a irányult erre a területre – míg az ENSZ által ideálisnak tartott arány 10 % lenne. A beruházások a katasztrófák kockázatainak csökkentésébe kirívóan alacsony szinten vannak: a globális támogatások 0,4 %-át jelentették 2010 és 2011-ben.

A beruházások a természeti csapások hatásainak enyhítésére egyúttal ellenállóbbá is tesznek, hangsúlyozzák a FAO szakértői, főleg olyan országokban, ahol az ilyen katasztrófák egyre gyakoribbak és ahol a mezőgazdaság a megélhetés és az ellátásbiztonság alapja, a gazdaság egyik fő motorja.