Terminal – Milyen beosztásokban funkcionált eddig a Matáv-éra alatt?
SGy – Az [origo]-t kieszelő és létrehozó csapat tagjaként kerültem a MATÁV-hoz, majd a tartalomszolgáltatásért felelős programigazgató voltam – még régen – a Vincze Mátyás vezette Matávnet Kft.-nél, ahol a tartalomszolgáltatásokért voltam felelős, majd miután az ügyvezető megvált a cégtől, megbízott ügyvezető lettem, ezután vezérigazgató-helyettes, s amióta a részvénytársaság megalakult Drajkó László vezetésével, általános vezérigazgató-helyettesként dolgozom.
Terminal – A Matáv nemrégiben arról határozott, hogy Drajkó Lászlót, az Axelero vezérigazgatóját és Simó Györgyöt, a társaság általános vezérigazgató-helyettesét, valamint Dr. Nagy Bálintot, a Matáv Csoport kommunikációs igazgatóját az Axelero igazgatósági tagjának nevezi ki. Ez a lépés mit feltételez a tulajdonosok részéről?
SGy – Ez a lépés a menedzsmentbe vetett bizalmat jelzi a tulajdonos részéről. Ha a cég vezetése egyben az igazgatóság tagja is, akkor az azt mutatja, hogy van bizalom azzal kapcsolatban, amit csinálunk.
Terminal – A Matáv nemrégiben úgy határozott, hogy a további sikeres növekedés elősegítése érdekében megemeli az Axelero tőkéjét. Miért volt szükség erre a lépésre?
SGy – Az Axelero egy növekedési pályán lévő cég, amely egy előre meghatározott úton van. Ahhoz, hogy elérjük azokat az eredményességi célokat, amelyeket már az elmúlt két év alatt is sikeresen teljesítettünk a pontos menetrend szerint – már nem nagyon sok kell. Ezt annak a reményében mondom, hogy az Internet-piac jelenlegi megtorpanása nem folytatódik
Terminal – Várható, hogy nem folytatódik?
SGy – A legalapvetőbb oka a megtorpanásnak a kedvezmények sorsával kapcsolatos bizonytalanság volt. Ez, úgy tűnik, most rendeződik, hiszen más konstrukcióban, de visszatérnek a kedvezmények, ráadásul van kormányzati szándék az Internet-piac menetrendszerinti növelésére – ez pedig kulcsfontosságú.
Ez a két legfontosabb dolog, de még mindig nagyon sok zavar van az iparág körül, amely rettenetesen rosszat tesz a növekedésnek. Ugyanis nem pozitív, hanem negatív híreket hallanak az emberek az Internettel kapcsolatban. Azt hallják, hogy ingyen kéne lennie, amit én egy negatív hírnek gondolok, hiszen egyébként nincsenek a dolgok ingyen hazánkban, és ez mégsem akadályozza meg ezeknek a dolgoknak az értékesítését. Mégis dinamikusan növekednek az olyan termékek és szolgáltatások – mint például a mobiltelefonok – amelyek messze nincsenek ingyen vagy akár csak olcsón. Ugyanakkor az ingyen Internetet szolgáltatók nem járultak hozzá az Internet elterjedésének gyorsításához.
Tehát az iparág szempontjából nem jó hír az, hogy a kialakult fogyasztói, értékesítési rendszereket folyamatosan, tulajdonképpen rendszeren kívüli logikával támadják. Ilyen az ingyen Internet, és ahogy megyünk előre, én azt látom, hogy ez komolyan lassítja az Internet-piac növekedését. Szemben azokkal a misszionárius várakozásokkal, melyek szerint ez gyorsítani fogja, holott erre semmilyen jel nem utalt az elmúlt egy évben.
Azt gondolom, hogy ősztől – egy kis késedelmet leszámítva – visszaáll Magyarország arra a nem túl dinamikus, mégis normális növekedési pályára, amelyen az Internet fut. Elsősorban penetráció-emelkedésre gondolok, de ez egyébként kevés ahhoz, ami kormányzati célként, illetve iparági célként többször elhangzott, hogy az országot felzárkóztassuk, a lemaradásokat behozzuk, Nyugat-Európához képest.
Terminal – Ingyen Internet – mennyire és kinek jó ez a talált pénz?
SGy – Csupán a kis szolgáltatók tudják ezt csinálni. Mindaddig, amíg az üzleti előfizetői kört kiszolgáló Internet-szolgáltatóknak (ISP) van egy bizonyos infrastruktúrája, s ebben vannak szabad kapacitások, és ezt a szabad kapacitást fel tudják ajánlani.
Abban a pillanatban, amikor már valóban lakossági ügyfeleket próbálnak kiszolgálni, azaz a kapacitásaik már nem az üzleti mögötti maradékként jelentkeznek, abban a pillanatban a költségeik is megnőnek. Ahhoz, hogy az ingyenes szolgáltatók érdemlegesen kínáljanak egy szolgáltatást az embereknek, sokkal több behívóport kellene, és ezeknek a portoknak ára van, továbbá ezen portok mögött a nemzetközi sávszélességnek is ára van.
Ezért van az, hogy Magyarországon rajtunk kívül nincs igazán nagy lakossági szolgáltató, mert senki sem vállalja be az ezzel járó invesztíciót. A probléma az, hogy a társadalmi vita nem arról kellene szóljon, hogyan kell a kis Internet-szolgáltatókat néhány milliós vagy néhány tízmilliós talált pénzhez juttatni, hanem arról, hogyan lehet 30%-ra növelni az Internet-penetrációt Magyarországon, hogyan lehet a háztartások 25-30%-át Internetre kötni PC-vel. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy az ingyenes Internet-szolgáltatók találnak-e egy évben pármillió forintot vagy sem a telefontársaság zsebében. Ugyanis ezzel nem tudnak hozzátenni a lakossági piac növekedéséhez, mert ehhez növekedés-képes üzleti modell alapján működő, s ezért a piacnak elkötelezett, nagy, méretgazdaságosan működő Internet-szolgáltatók kellenek.
Ilyenek pedig nincsenek, ráadásul a kicsik, az ingyenes szolgáltatók sem azt mondják, hogy azért csinálják, mert találnak x-millió forintot, hanem az, hogy legyen az Internet ingyen Magyarországon, mert különben nagyon drága. Ezzel rombolják a fogyasztókban kialakult képet, s gyakorlatilag tönkre teszik a fogyasztók beidegződéseit és a fogyasztói reflexeket az Internettel, mint termékkel kapcsolatban. Ezzel pedig nagyon súlyos kárt az Internetnek.
Ráadásul az ingyenes Internet-hozzáférést a felmérések szerint azok veszik igénybe, akik plusz órákat szereznek így, akik tehát már eleve interneteznek valamilyen más formában is. Ráadásul hiányzik az ingyenes szolgáltatás mögül minden, amit egy fizetős szolgáltató kínál: rendelkezésre állás, értéknövelt elemek, ügyfélszolgálat, precíz számlázás – egyszóval a megbízható, értékes szolgáltatás.
Terminal – Július 1-jétől újabb 9 városban és négy újabb budapesti telefonközpontban is elérhető az Axelero ADSL szolgáltatásai. Mi alapján épülnek ki ezek az ADSL-hozzáférések?
SGy – Az Axelero ott terjeszkedik, ahol ADSL-infrastruktúra van. Ezt először a Matáv hozza létre, s amikor a Matáv képessé teszi a hálózatát arra, hogy ADSL-t nyújtson, ott lépnek be az Internet-szolgáltatók, és nem csak az Axelero, hanem mindenki más is, aki ADSL-t, azaz szélessávú Internetet nyújt.
Tehát a legelsődlegesebben megyünk a Matáv után, s ahol jelen pillanatban Matáv-ADSL van, azok jellemzően a városok. Az Internettel kapcsolatos „fizetőképes” kereslet is elsősorban az urbánusabb településeken van jelen, s így a technológia főként itt terjeszkedik. Emellett azt is tudni kell, hogy az ADSL rendelkezik technikai korlátokkal is: csak rézvezetéken és a telefonközponttól legfeljebb 4-5 kilométerre működik, tehát mindenhova belátható időn belül nem juthat el.
A Matáv elég komoly pénzeket tesz a fejlesztésekbe, amely a hálózat bővítését jelenti, ez nem egyenlő a meglévő hálózat hasznosításával, tehát a beruházási nagy ütemben folyik, és az Internet-szolgáltatók pedig követik a Matávot.
Egyébként azt várjuk, hogy az ADSL egy olyan pont lesz, amely terén a később fejlődő régiók előnyt tudnak majd kovácsolni, ugyanis Nyugat-Európában egy, az ADSL-nél jóval kezdetlegesebb, dial-up technológia uralja az Internet-piacot – hiszen az elmúlt hat évben arra fizettek elő az emberek. Így talán hazánkban nagyobb arányú lesz az ADSL-penetráció amiatt, hogy már széles körben elérhető, és a netezésre sokkal alkalmasabb technika.
Terminal – A Deutsche Telekom körül kialakult helyzet hatással van a Matávra, vagy az Axeleróra? A Matáv vagy az Axelero befektetői megítélését befolyásolhatja-e a Deutsche Telekom körül kialakult bizonytalanság?
SGy – A Deutsche Telekommal az Axelero nem áll közvetlen kapcsolatban, ránk tehát nincs hatással – bármely ez irányú témában a Matávot érdemes kérdezni.
Terminal – Az Axelero jogorvoslatot kért a V-fon megtévesztő reklámja miatt. Mennyire tisztességtelen a Vivendi piaci magatartása?
SGy – Szűk látókört és rövidlátást mutat a Vivendi részéről az, hogy olyan reklámokat csinál, amelyek tovább növelik a bizalmatlanságot, a bizonytalanságot az internetezéssel kapcsolatban. Különösen furcsának tartom, hogy az a Vivendi játszott rá a leginkább a kedvezmények megszüntetésére, amely nem nyújtott ilyen kedvezményeket. A fontos az, hogy nem olyan reklámokat kellene készíteni az Internettel kapcsolatban, amelyek az emberekben azt az érzést keltik, hogy ez esetleg megbízhatatlan dolog, hanem olyan reklámokat, – legalábbis mi abban hiszünk, hogy ez egy végtelenül fontos és hasznos dolog –, amelyek erősítik az emberekben az internetezés iránti igényt.
Nem szabad elfelejteni, hogy legalább dupla ennyi internetezőt várunk a jelenlegi internetes közösségbe a következő években. Azonban az ilyen, olcsó hatású kommunikációt, amelynek mögöttes üzenete rossz képet ad az Internetről, nem tartom jónak. Mint ahogy azt sem, ha méltán népszerű diszkzsokék, akik az Ifjúsági és Sportminisztérium tanácsadóiként próbálnak meg nyilván nem csak pénzt keresni, hanem az ifjúság és a sport számára fontos ügyeket a kormányzati asztalra tenni, azt gondolják – és nyilatkoznak is erről -, hogy az Internet a sunyi emberek gyülekezete – mint ahogy Dévényi Tibor nyilatkozott. Az Axelero ez ellen is tiltakozott. Őt nyilván nem pereljük be, egy sajtóközleményben tiltakoztunk a jelenség ellen.
Szerintem nagyon fontos, az Internetről szóló közbeszéd milyensége. Jelenleg ez nagyon sok szempontból nem szolgálja az Internet elterjedésének érdekeit, és én személyesen is, valamint az Axelero vezetői általában – elég komoly köröket futunk annak érdekében, hogy azok a területek, amelyek beszélnek az Internetről, mint például a kormányzat, a közszereplők, vagy az iparág vezetői, ott azok az érvek váljanak konszenzussá, amelyek szolgálják az Internet terjedésének érdekeit.
Terminal – 4.000 előfizető csábult át a Vivendihez. Helytálló ez az adat?
SGy – Az Axelero folyamatosan kérdezi távozó előfizetőit, hogy miért hagyják el a szolgáltatást. Az utóbbi időben az átlagosnál valóban nagyobb számban távoztak – egyértelműen a kedvezmények kivonására hivatkozva. Egyébként viszont felméréseink szerint nőtt az elégedettség az Axeleróval kapcsolatban. Az Axelerótól biztosan nem ment el annyi ember, főleg nem a Vivendihez…
Terminal – Axelero – Matáv…
SGy – Miután az Axelero a Matáv csoport tagja, ez az összemosás elkerülhetetlen, sőt érthető is akkor, amikor a Matáv ennyire az Internet-viták kereszttüzébe kerül. A Matáv Internet-karja az Axelero, noha egyébként pont abban a kérdésben, ami miatt a Matáv a viták kereszttüzébe került, az Axelerónak nem sok beleszólni valója van, – mi igyekszünk ezt kommunikációval ellensúlyozni – mást nem tudunk tenni ebben a helyzetben. Emellett pontosan ugyanennyi példa van arra, hogy különbséget tesznek a Matáv és az Axelero stílusa, kommunikációja, hangulata között, hiszen nem véletlenül van egy teljesen más érzésvilággal, névvel felépített márkája az Internet-vállalatnak.
Terminal – Volt-e valamilyen következménye annak, hogy csúszott a kedvezmények kivonása?
SGy – A Matáv kivonja a kedvezményeket, de a kormányzattal kötött egy megállapodást, és új kedvezmények lépnek életbe. Úgy látom, hogy egyszerűen pragmatikus okokból egy hónappal megváltozott a kivonás menetrendje, de egyébként nem hozott semmiféle változást: a régi kedvezmények megszűnnek és új kedvezményes internetcélú-csomagok kerülnek piacra a Matávtól. Az Axelero – és nyilván minden más Internet-szolgáltató is – azon van, hogy hozzáigazítsuk csomagjainkat ehhez.
Terminal – Változtat-e az Internet-piac fejlődésén az átalány, mint olyan?
SGy – Ha azt hívjuk átalánynak, hogy 15 vagy 40 óráig egy fix összegért internetezhetünk, akkor megmaradt az átalánydíj, de az, amit korábban átalánynak neveztünk, amely havi fix pénzért korlátlan internetezést tett lehetővé a nap egy adott időszakában, ilyen értelemben ezek, vagy az ehhez hasonló kedvezményes tarifák eltűnnek a piacról. Az átalány az internetezők egy kisebb része számára ideális megoldás, de nem alapfeltétele a piac fejlődésének.
Terminal – Az állam beavatkozása mennyire fontos ebben?
SGy – A gazdaság-filozófiai kérdéseken lehet vitatkozni, ám azt teljesen üdvözlendőnek tartom, hogy ha az állam úgy véli, hogy a társadalom számára nem elfogadható egy termék piaci ára, költségalapú ára, akkor azt nem a piaci szereplőkre hárítva próbálja meg csökkenteni, hanem saját eszközeivel. Eddig a Matáv támogatta az internetezést kedvezményekkel, nyilván nem várható el tőle, hogy a végtelenségig biztosítsa ezt, ha viszont az emberek nem hajlandóak megfizetni ennek a szolgáltatásnak az árát, ilyen vagy olyan okokból, akkor más megoldást kell keresni.
Hosszútávon úgy gondolom, hogy az árak csökkenéséhez nem ez vezet, hanem az, hogy ha elég sokan interneteznek. Habár kicsi a piac, sok netezővel a kevés számú Internet-szolgáltatónál nagy ügyfélkör jöhet létre – relatíve kicsi ügyfelenkénti haszonnal, de a nagy ügyfélkör miatt méretgazdaságosan működtethető vállalkozásként. Ez a gazdaságilag racionális motorja annak, hogy ezek a vállalkozások folyamatosan csökkentsék áraikat, és szolgáltatásokkal versenyezzenek egymással.
Az internetezésnek van más korlátja is, például a végberendezés, a PC, ezért az államnak döntenie kell, mit és hogyan támogat. Szerintem indokolatlanul erősödött fel az a jelenség és nagyon rossz eredményt hozott, hogy az utolsó fél évben mindenki arról beszélt, hogy az Internet a telefondíj miatt drága. Ezt nem gondolom igaznak, hiszen jelenleg 200 ezer forintért kell PC-t vásárolnia annak, aki be akar lépni ebbe a világba, miközben havi 3-4-5-8 ezer forint alatti hozzáférési költségről beszélünk háztartásonként. Ehhez képest ennél talán még egyénenként is többet fizetnek ki mobilra ezek a háztartások. Egyénenként többet fizetnek újságra, könyvre, sajtóra, mozira is – így az Internet egyáltalán nem drága. Csupán az Internettel kapcsolatos fizetési hajlandóság nagyon alacsony. Ebben nagyon nagy szerepe van az Internet születése óta meglévő utópisztikus elvárásoknak, amit én nem tartok bajnak, csupán ténynek, amivel együtt kell élni.
Ilyen értelemben az állami beavatkozásnak egyszerűen ezt a szakadékot, ami a piaci realitás és a fizetési hajlandóság között van, kell valahogy kitöltenie, hiszen az állam az az intézmény, amelynek, ha valamilyen célt társadalmi értelemben hasznosnak gondol, képviselnie kell.
Terminal – Közeljövő?
SGy – Az Axelero meg fog jelenni olyan csomagokkal, amelyek a kedvezményekhez igazodnak, emellett a vállalati piacot is szeretné tovább pörgetni a maga eszközeivel. A vállalat médiaüzletága remek évet tud maga mögött, és dinamikusan növekedik az [origo]-val az élen. A vállalati üzletág is sikeres, csak kevesebbet beszélünk róla, hiszen az egész ország az otthoni hozzáférések árától hangos. Reméljük, hogy a piac hamarosan visszaáll az eredeti ívére és az Axelero Internet mindhárom üzletágával piacvezetőként az elvárt gyorsasággal növekszik tovább.
A Terminál olvasói hétfőn további információkat olvashatnak az Axelero Internet új csomagjairól.
