Mennyire információs az Európai Unió társadalma?

Az Európai Unió országaiban a háztartások 37,7 százaléka tud az Interneten barangolni – átlagosan. A csúcsot Hollandia tartja a háztartások kétharmados Világháló-elérésével. Belgiumban a háztartások 36,4 százalékának van Internet-összeköttetése, míg a munkahelyeken ez az arány 93 százalékos.

Az EU-országok általános iskoláiban átlag 6,8 személyi számítógép jut 100 tanulóra, Belgiumban 9, az európai középiskolákban száz tanuló 11,3 számítógépen gyakorolhat, Belgiumban 12,4-en. Ezekben az adatokban Luxemburg áll az EU-ban a legjobban, ahol száz kisiskolásnak 45 számítógépe van, a dánoknál pedig a középiskolások kétharmadára jut már az iskolában számítógép.

Az internetes összeköttetés viszont nem egészen kielégítő az Európai Unió iskoláiban. Belgiumban száz általános iskolásra 2,7 internetes összeköttetés jut, a középiskolákban 6,4, amely érték már nagyjából megegyezik az EU átlagával. A tízmillió lakosú Belgiumban a weboldalak száma tavaly 177 ezer volt és az utóbbi három évben ez a szám minden évben megkétszereződött vagy megháromszorozódott.

Az Európai Tanács 2002. június 21-22-i Sevilla-i ülésén fogadta el az “eEurope 2005: Információs társadalom mindenkinek” elnevezésű akciótervet, mely szerint kedvező gazdasági és társadalmi környezetet kell biztosítani a magán befektetéseknek, új munkahelyeket kell teremteni, modernizálni kell a közszolgáltatást, és minden állampolgárnak meg kell adni a lehetőséget, hogy tagja legyen a globális információs társadalomnak.

Mivel Magyarország már most, az európai uniós csatlakozás előtt bekapcsolódna az akciótervbe, s a magyar kezdeményezést Lengyelország és Szlovénia is támogatta, ezért a három ország informatikai minisztere közös levélben tájékoztatták Erkki Liikanent, az Európai Bizottság informatikai kérdésekért felelős főbiztosát az azonos tervekkel kapcsolatban.