Képregényben elevenednek meg tüdőbeteg magyar költők versei

Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Arany János, Ady Endre. Költőóriások, vitathatatlanul bérelt helyük van a magyar irodalomtörténet legnagyobbjai között. Van azonban még valami, ami összeköti őket: mindegyikük tüdőgyulladásban halt meg (igen, még Ady is: ugyan szifilisztől szenvedett és elkapta a spanyolnáthát is, azonban a halála előtt közvetlenül 5 tüdőgyulladáson esett át). A betegség ma is komoly kockázatot jelent. A leginkább érintett korcsoport a 60 év feletti korosztály, ezért a Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) úgy döntött, hogy a DeepInsight kreatív ügynökséggel együttműködésben egy szokatlan művészeti kísérlet keretében hívják fel a figyelmet arra, hogy a betegség védőoltással megelőzhető. Így történhetett, hogy most először magyar költőóriások műveit élvezhetjük képregény formában, egy olyan izgalmas és népszerű műfajban, mely a képzőművészet és irodalom találkozásából született.  http://eletbenmaradnanak.hu

A nemrégiben lezajlott Tüdőgyulladás Világnapja kiváló alkalom arra, hogy végezzünk egy gondolatkísérletet. Nem tudjuk, hogy nagy költőink pontosan milyen típusú tüdőgyulladásban haltak meg, de mivel gondolatkísérletről van szó, ez most nem is fontos. Tegyük fel hogy ők öten napjainkban élnének. Másképp alakulna a sorsuk? Bizonyára. Nagy valószínűséggel nem kellene meghalniuk tüdőgyulladásban, hiszen a leggyakoribb, bakteriális tüdőgyulladás típus ma már védőoltással megelőzhető,  és a betegség minden változata sokkal hatékonyabban kezelhető.

Egyszóval életben maradnának…

Ha pedig életben maradnának, nyilván kísérleteznének, új utakat keresnének, hiszen a saját korukban is ezt tették. Valószínűleg nem állna tőlük távol a különböző művészeti ágak ötvözése sem, és szívesen megnéznék például, hogyan kelnek új életre verseik, különböző képzőművészeti ágak legnagyobb kortárs mestereinek keze alatt.

„Vettünk hát egy nagy levegőt, és a velünk dolgozó kreatív csapaton keresztül felkértünk 5 neves magyar képregényrajzolót és illusztrátort – szinte teljesen szabad kezet adva nekik -, hogy fordítsák le a képregény nyelvére az 5 költőóriás egy-egy ikonikus versét. Az eredmény – reméljük –, magáért beszél… „ – nyilatkozta Némethné Jankovics Györgyi a NYOSZ elnöke.

Az alkotók az alábbi verseket képregényesítik a következő hetekben az http://eletbenmaradnanak.hu oldalon:

• Berzsenyi Dániel: Az első szerelem
• Arany János: A walesi bárdok
• Kölcsey Ferenc: Huszt
• Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
• Ady Endre: Harc a nagyúrral

A tüdőgyulladás

A tüdőgyulladás valószínűleg egyidős az emberiséggel. Annyi bizonyos, hogy már az ókori görög orvos, a tüdőgyulladás tüneteit elsők között leíró Hippokratész is úgy írt róla az időszámításunk előtti 5. században, mint az a betegség, amit már „a régiek is jól ismertek”.  Maimonidész a 12. században már igen pontos leírását adta a tüdőgyulladás tüneteinek: „A tüdőgyulladáskor elforduló és soha el nem maradó alapvető tünetek a következők: heveny láz, szúró, mellüregi fájdalom az oldalban, gyors, kapkodó lélegzetvételek, szaggatott pulzus és köhögés.”

A tüdőgyulladás egy igazán demokratikus betegség. Egyfelől egyaránt okozhatja bakteriális fertőzés, vírusok, gombák sőt paraziták is, másrészt szinte bárki elkaphatja, napjainkban évente 450 millió embert érint világszerte a kór.  

A 19. századig nagyon sokan belehaltak a tüdőgyulladásba, a 20. században azonban a védőoltások és az antibiotikumos kezelések megjelenésével jelentősen megnőtt a túlélési arány, de sajnos még így is a 10. leggyakoribb halálok a tüdőgyulladás.