Az Android Wear 2.0-ra megérte ennyit várni

A Google 2014-ben mutatta be az első Android Wear operációs rendszerét okosórákra, viszont akkor még ez az iparág nagyon gyerekcipőben járt. Akik egyáltalán szóba kerültek a Pebble, Samsung és a Sony volt, bár ezek sem működtek 100%-osan. A Google ezután a nyakába vette az egész OP rendszer fejlesztést és a gyártókkal való folyamatos együttműködés során hozott létre egy igazán használható felületet.

Három évvel később beigazolódott, hogy sikerrel jártak. Egyedül az Apple Watch veheti fel vele a versenyt, de mint mindig, a szokásos Android – iOS ellentét megmarad (vagy inkább választási lehetőség). Az LG legújabb okosórája lesz az első, amelyik már ezzel az operációs rendszerrel érkezik február tizedikén.

Nagy mértékben figyelembe vették az emberek igényeit, melyeket az okosórákkal szemben támasztanak. Mióta a Knight Rider-ben láttuk, hogy Micheal az órája segítségével hívja KIT-et, azóta vágyunk erre a lehetőségre, illetve gondolkozunk az opciókon, melyek megkönnyíthetik mindennapjainkat.

A rengeteg felmérés után leginkább a sportra fókuszáltak a fejlesztésnél, illetve a navigáció, a felhasználói felület és a folyamatos jelzések sem maradhattak el, bár nekünk leginkább a ‘Find My Phone’ funkció nyerte el a tetszésünket, hiszen sokan vannak akik állandóan keresik a telefonjukat, és mindig nagy stressz, hogy vajon hol maradhatott.

Nagyon sokat javítottak a régi felületen, és sokkal inkább testre szabható lett minden, nem kell többet kompromisszumot kötni a hasznosság és a stílusosság között, itt mindkettő megtalálható, illetve nagyon sok előre beállított opcióból tudunk választani. Erre jön még rá, hogy nem csak egy, hanem akár több felületet is készíthetünk magunknak, különböző élethelyzetekre. Ha az irodában mást szeretnénk használni, mint futás közben, már nem jelenthet gondot, egyszerűen el kell készítenünk a saját verziónkat és választani, éppen melyiket szeretnénk használni.

Optimalizálták az érintések és csúsztatások számát a legkevesebbre, amennyire csak lehetséges volt. Az oldalsó gomb megnyomásával egyből kijön az app-ok listája, amikből egy érintéssel választhatunk. Ha hosszan érintünk egyet, azt berakhatjuk a ‘kedvencek’ közé egyből. A menüben egyébként gyakorisági sorrendben jelennek meg az app-ok, figyelve mire van szükségünk legtöbbször.

Az értesítések terén is sokat javult a dolog. Megszűntek a nagy fehér kártyák, melyek a fél képernyőt kitakarják, ehelyett kis ikonok ugranak fel színkóddal, pl a Gmail értesítések piros háttérrel, a Hangouts értesítések pedig zöld háttérrel jelennek meg. Egyébként az egész menürendszer sötét témájú, így kevésbé bántó a szem számára, és jóval kevesebbet is fogyaszt.

Ha bármilyen üzenetet kapunk egy érintéssel már válaszolhatunk is rá akár beszéddel, vagy billentyűzet használatával. A billentyűzet elég nevetségesen hangzik egy ekkora felületen, ennek ellenére meglepően jól lehet használni, de azért a szöveges bevitel a legegyszerűbb, és alig vét hibát.

Összességében minden téren nagyon sokat fejlődött a Google új operációs rendszere, sokkal értelmesebbé és használhatóbbá tették az okosórákat, mint valaha. Eddig igazából luxuscikként vásárolt termékekből hasznos, okos, és egyszerűen kezelhető órákat varázsoltak.