Hazai IT biztonság – még akadnak hiányosságok

Az Internet és az internetes alkalmazások térnyerésével egyre inkább előtérbe kerülnek a biztonsági problémák. A Világhálóhoz való kapcsolódás ugyan sok és távoli ajtót megnyit a felhasználók előtt, azonban megfelelő felkészültség híján a vállalatok védtelen célponttá válhatnak egy-egy vírussal vagy hackerrel szemben. A végső számla pedig ilyen esetben sokszorta magasabb lehet, mint a biztonsági intézkedésekre fordítandó összegek.

A felmérés alapján az IT biztonsági problémák közül a vállalatok leggyakrabban vírusokkal találkoznak, a válaszadók 56%-ánál az utóbbi 6 hónapban is regisztráltak vírustámadást. Az állandó fenyegetettség ellenére a hazai cégek közel sem teljeskörűen (csak 80%-uk) használnak vírusirtó programokat.

A második leggyakoribb visszaélés a rendszerbe való jogosulatlan behatolás, amellyel a cégek lényegesen arányban (4%) találkoztak az utóbbi 6 hónapban. A weboldalak külső módosítása, valamint a domain névvel való visszaélések kifejezetten ritkának számítanak.

A végleges adatvesztés megakadályozásának második leggyakrabban használt típusa a backup mentések rendszeres készítése, azaz a folyamatos archiválás. Ez – vélhetően időigényessége miatt – szoros korrelációt mutat a vállalatmérettel. Míg a nagyvállalatok szinte mindegyike alkalmazza, addig a mikro- és kisvállalkozások közül csak minden második cég menti el több-kevesebb rendszerességgel elektronikusan tárolt adatait.

Az Interneten keresztüli illetéktelen behatolások ellen tűzfallal csak minden harmadik cég védekezik, az esetenként felmerülő problémák ellenére IT biztonsági előírásokat írott formában csak a megkérdezett cégek kevesebb, mint 14%-a állított össze.

Az SSL titkosítás ma még egyáltalán nem számít bevett gyakorlatnak, a cégek mindössze 5%-a használja.

A korábbi eredményekkel összehasonlítva az elmúlt egy évben kis mértékben javult a vállalatok biztonsági eszközökkel való ellátottsága: a vírusirtó programokat használók aránya 14%-kal nőtt, tűzfallal közel kétszer annyi cég védelmezte szerverét, illetve adatait, mint egy évvel korábban. Örvendetes, hogy az írott IT biztonsági stratégiával rendelkezők aránya is jelentősen, 57%-kal emelkedett ezen időszak alatt. Ugyanakkor a költségkorlátok, az ismeretek hiánya miatt főként a kisvállalati szegmensben az elektronikus biztonsági felkészültség kívánnivalót hagy maga után, nem helyez elegendő hangsúlyt a megelőzésre.

A felmérés 2003. január-februárban zajlott, postai úton teljes körűen megkérdezve az 50 főnél többet foglalkoztató vállalatokat és létszám és ágazat szerinti bontásban 50%-os mintavételt alkalmazva az 5-50 fős vállalatok esetén. A felmérés kiterjedt egész Magyarországra és érintette az összes gazdasági szektort. A kutatás 1800 db vállalat válaszain alapul, a méret és ágazat szerinti reprezentativitást a minta megfelelő súlyozásával biztosították.