Ez a vadonatúj lengyel-magyar fejlesztés konkrétan forradalmasítja sebészeti eljárásokat
Ezentúl szélesebb körben lesznek végezhetők endoszkópiás és laporoszkópiás sebészeti beavatkozások a hazai kutatók részvételével fejlesztett berendezéssel.
A szív és érrendszeri megbetegedések egész Európában a vezető halálokok között szerepelnek. Az elmúlt években a kardiológiai műtéti technikákban jelentős fejlődés történt, és egyre nagyobb teret hódítanak az ereken keresztül végezhető, vagy az ún. laparoszkópiás, a has felnyitása nélküli, a hasüreg és medenceüreg diagnózisát és operációját mindössze apró bevágásokkal lehetővé tévő eljárások. Ez az egyszerűbb műtét a beteg számára fizikailag kevésbé megterhelő és elfogadhatóbb. A jelenleg használatos beavatkozásoknál azonban az orvos nem érzékelhet mindent, például nem tapinthat, hiszen monitoron látott képek alapján „távolról” dolgozik, így ez a kímélőbb eljárás sok esetben eddig nem volt alkalmazható.
Most magyar és lengyel kutatók olyan eszközt fejlesztettek ki, amelynek segítségével a műtétet végző orvos „virtuális tapintásra” tesz szert: az FRK (Fundacja Rozwoju Kardiochirurgii – Kardiológiai Sebészeti Alapítvány) MIS műtéti robotcsalád, a Polish RobinHeart smart laparoszkópiás eszközébe építve és a műtőrobot vezérlő rendszerébe integrálva sikeresen mutatták be a mesterséges tapintás-érzékelés és az erőinformáció visszacsatolhatóságát. A csapat tapintási- és erő információk visszajelzésére katéterbe építhető többelemes nyomásmérőt és ultrahangos képalkotó rendszert, illetve a laparoszkóp csipeszébe integrált erő- és nyomásmérő eszközöket fejlesztett. Ezek a rendkívül kisméretű apparátusok teszik lehetővé, hogy a laparoszkópiás beavatkozások során több információ jusson el a műtéti területről a sebészhez. A tesztek alapján a sebészeti robotok segítségével költséghatékonyabbá, betegbarátabbá tehetők a minimális sebészeti beavatkozással járó műtétek, ráadásul az eljárással várhatóan a betegek túlélési esélyei is javulnak.
A magyar csoportot az MTA Energiatudományi Kutatóközpont koordinálta és biztosított hazánkban egyedülálló mikrotechnológiai tudásbázissal rendelkező laboratóriumot. A magyar kutatók mikromechanikai erőérzékelők elektromechanikai integrációjának kidolgozásával vettek részt a projektben. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a demonstrációs laparoszkóp csipesz és a jelfeldolgozó elektronika kidolgozását végezte, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikája a fejlesztett eszközök tesztelésének orvostechnikai hátterét biztosította, a nemzetközi konzorciumot pedig a Philips vezette.
„Fejlesztéseink elsődleges célja az volt, hogy erővisszajelzést, virtuális tapintásérzetet tudjunk biztosítani az operációt végző sebésznek. Összességében elmondhatjuk, hogy sikerült az általunk fejlesztett érzékelő és jelfeldolgozó rendszert – a jelkiértékelő algoritmust is beleértve – integrálni egy robot vezérlő rendszerébe, és ezzel kétirányú irányítás/erő visszacsatolás funkciót, vagyis kétirányú ember-gép kapcsolatot létrehozni sebészeti robot alkalmazásban.”
– mondta Dr. Fürjes Péter, projektvezető, az MTA EK MFA BioMEMS csoport vezetője, majd hozzátette:
„Meggyőződésünk volt, hogy ha megvizsgáljuk és demonstráljuk a különböző érzékelési lehetőségek alkalmazhatóságát a minimálisan invazív műtéti-, valamint katéteres rendszerekben és műtéti robotokban, bizonyos mértékig visszaadhatjuk a műtétet végző sebész számára az elvesztett közvetlen érzékelési funkciókat.”
A nemzetközi konzorcium multidiszciplináris szinten fogta egybe az európai félvezető és MEMS (mikro-elektromechanikai rendszer) technológiák, az anyagtudomány, a tokozási technológiák vezető ipari, fejlesztési és kutatási szereplőit, valamint az orvostechnikai ipar elismert gyártóit és klinikai alkalmazóit, mint amilyen a Philips Electronics, a VTT, a Murata, a TU Delft, a Silex vagy a FRK.
