Zseniális madárvédelmi ötlettel álltak elő magyar mérnökhallgatók! Az E.ON már teszteli is!

Kőszegen teszteli az E.ON a tavaszi madárvédelmi ötletversenyén első helyezést elért csapat újszerű elgondolását, a madárszárny alakú, szigetelőanyagból készült madárterelőket. A verseny után az E.ON és a nyertes mérnökhallgatók közösen dolgoztak azon, hogy az ötlettől az első próbadarabig jussanak. Az eszközök első gyakorlati tesztje ellenőrzött körülmények között, az Őrségi Nemzeti Park bevonásával történik a kőszegi Chernel-kertben.

Az áprilisban megrendezett „E.ON – Vigyázz a madárra!” ötletverseny célja az volt, hogy a résztvevők hatékony és új megoldást keressenek a villamos hálózatokhoz kapcsolódó madárvédelmi kihívásokra. Az energiavállalat a mellett, hogy a jelenleg ismert madárvédelmi megoldásokat folyamatosan építi be hálózatain, szeretné elősegíteni a madarak védelmére fejlesztett innovációk megszületését is.

Az ötletversenyen született új megközelítések közül végül a madárszárny alakú terelő gondolata nyerte el az első helyet, ám a megoldások között szerepelt még autógumiból készült, pulikutyára hasonlító madárterelő, kúpos madárvédő papucs és intelligens madárgyűrű is.

Az E.ON a verseny után a győztes mérnökcsapattal kooperációt indított, melynek eredményeként elkészültek az első próbadarabok. A próbaszárnyakat a kőszegi Chernel-kertben helyezték ki, ahol már több madárvédelmi műszaki megoldás tesztelése zajlik jelenleg is. A próbadarabokat itt ellenőrzött, a madarak számára biztonságos környezetben tudják kipróbálni. Az első teszt éppen ezért még nem áram alatt, a villamos hálózaton megszokott 8-12 méteres magasságban történik.

A próbadarabok felhelyezésén Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója is részt vett. Az 1990-es évek elejétől sérült állatok, madarak gondozásával foglalkozó Chernel-kerti Madárvédelmi Mentőközpontot vezető szakember üdvözölte a madarak megóvását célul tűző kezdeményezést:

„Alapvetően érdekeltek vagyunk mi, természetvédők is abban, hogy minél kevesebb ilyen sérülés történjen, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy az áram mindannyiunknak szükséglete is. A madarak szempontjából ez komoly veszélyhelyzetet jelent, ezért örültünk, amikor az E.ON Hungáriával megállapodtunk, hogy az itt lévő madarak bevonásával kísérleteznek olyan megoldásokon, amely keretében reményeink szerint egyre kevesebb, és esetleg talán egyszer egyáltalán nem lesz sérült madár áramhálózat okán.”

Az eszközt megálmodó építészmérnök hallgató csapat tagja, Révai Márton a felszereléskor az idáig vezető útról és várakozásairól beszélt.

„Miután megnyertük a versenyt, elindult egy egyeztetés, leültünk az E.ON-nal átbeszélni a megvalósítás részleteit, majd elkészültek a 3D-s tervek és az első próbadarabok. Büszkék vagyunk az elkészült és felszerelt elemekre, kíváncsiak vagyunk, hogy a gyakorlatban hogyan fognak működni. Bízunk benne, hogy a későbbiekben a terelők kulcsfontosságúak lehetnek a madárvédelemben.“

Gelencsér Lajos, az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója a versenyen született ötlettől nyomon kíséri a megvalósítás folyamatát.

„Azt gondolom, hogy ez a technológia, amit a fiatalok kitaláltak, teljesen életszerű, életképes megoldás. Most elindítottuk a kísérleti szakaszt, ami alatt folyamatosan figyeljük a madarak reakcióit, és ha az eszközök beváltják a hozzá fűzött reményeket – nagyon bízom benne, hogy igen –, akkor ezekből a terelőkből nagyon sokat fogunk látni a hálózatainkon.“

Az E.ON tervei szerint a mostani tesztidőszakot követően a következő fázisban már Szigetváron, az E.ON tanpályáján, valós méretű, a használatban lévőkkel mindenben megegyező villanyoszlopokra kerülnek majd fel a kőszegi tapasztalatok alapján továbbfejlesztett próbadarabok. Az energiavállalat célja, hogy végleges, gyártásba adható, tömegesen alkalmazható megoldás szülessen, amivel radikálisan csökkenthető az áramvezetékek miatt megsérülő madarak száma.