Lakossági internetezés – hazánk az Unió régióival szemben

A GKI Gazdaságkutató az Európai Unió által támogatott ˝Regional-IST˝ program keretében több nyugat-európai kutatóintézettel együttműködve közös kutatásban vesz részt 2001 óta. Jelen összefoglalóban a lakossági felmérés adatai kerülnek bemutatásra, regionális nemzetközi összehasonlításban. Az eredmények Portugália és Magyarország esetében egy teljes országra vonatkoznak, hiszen ezen országok méretük alapján az Európai Unió régióival vethetők igazán össze.

Fontosabb megállapítások

– A felmérésben résztvevő régiókkal (Baden-Württemberg, Katalónia, Piemont, Portugália) összehasonlítva a magyar háztartások arányaiban kevesebb számítógéppel és Internet-kapcsolattal rendelkeznek. A magyar családok 31%-ában van számítógép, míg otthoni Internet-csatlakozással csak a háztartások 9%-a rendelkezik. A legfejlettebb régióban Baden-Württembergben ugyanakkor a háztartások 61%-a, illetve 47%-a használ otthonában számítógépet illetve Internetet.
– A férfiak minden vizsgált régióban nagyobb arányban használják az Internetet, mint a nők; a legkisebb különbség a nemek között Portugáliában van.
– A rendszeres internetezők többsége otthon is rendelkezik Internet-csatlakozással, míg az Internet-hozzáférés szempontjából második legfontosabb hely körükben a munkahely. A munkahely szerepe a Világháló elérésében Magyarország esetében – a többi régióval összevetve is – kimagasló.
– Az online vásárlások tekintetében a rendszeresen internetező magyarok a középmezőnyben foglalnak helyet Baden-Württemberg és Katalónia után, Piemont és Portugália előtt. Hazánkban a rendszeresen internetezők közel ötöde vásárolt már a Világhálón.

A kutatás részletes eredményei

A felmérés szerint a magyar háztartások 31%-ában található számítógép, mely adattal a legutolsó helyen szerepel hazánk a kutatásban résztvevő régiók közt. Legnagyobb arányban (kétszer akkora arányban, mint a magyar háztartások) a baden-württembergi háztartások rendelkeznek számítógéppel (60,8%), de 50%-on felüli Piemont aránya is. A katalán és portugál háztartások a középmezőnyben szerepelnek 48%-os és 38%-os számítógép-penetrációval.

Az otthoni Internet-kapcsolat esetében még nagyobbak a különbségek, mint a számítógép-ellátottság terén. Míg majdnem minden második baden-württembergi vagy piemonti család otthonából csatlakozni tud az Internetre, addig Magyarországon tizenegyből egy háztartás teheti ezt meg. A katalán családok harmada és a portugálok ötöde rendelkezik Internet-csatlakozással otthonában.

Általánosságban elmondható, hogy a férfiak többet használják az Internetet, mint a nők az összes vizsgált régióban, ugyanakkor Portugáliában mutatkozik a legkisebb különbség e tekintetben.

A régiók egymás közötti összehasonlításában e téren hasonló sorrendek kapunk, mint az előző adatoknál. A magyarok használják a legkevésbé az Internetet: a férfiak 16%-a használja a Világhálót legalább hetente, míg a nők csupán 11%-a. A katalán és a piemonti férfiak több mint 40%-a rendszeres internetező, míg a portugáloknál ez az arány közelebb esik a magyar adathoz, 21%-ot tesz ki.

A rendszeresen (legalább hetente) internetezők többsége minden régióban rendelkezik otthoni Internet-kapcsolattal. A katalánok 77%-a, a piemontiak 84%-a, a magyarok 70%-a otthon is leülhet az Internet elé. A második legfontosabb helyszín körükben a munkahely, amely kiugró mértékben játszik szerepet a magyar internetezőknél (56%). A többi régiónál is meghatározó helyszín a munkahely, a magyarok után a piemontiak és a katalánok következnek.
A harmadik leggyakoribb Internet-hozzáférési pont a Világhálót rendszeresen látogatók esetében az iskola, ahol a felnőtt lakosság hozzávetőleg negyedének van hozzáférési lehetősége Magyarországon és Portugáliában, míg 11-20%-nak a többi régióban.

A rendszeres internetezők közül még kevesen használják az Internetet vásárlásra minden vizsgált régióban. Ezen a téren Magyarország lemaradása kevésbé jelentős, hiszen Baden-Württemberg és Katalónia után a harmadik, megelőzve az igencsak fejlett Piemontot és Portugáliát. Míg a rendszeres Internet-használó katalánok ötöde vásárolt már az Interneten, addig a magyaroknál ez az arány 18%, a portugáloknál pedig csak 12%.