Tavaly májusban az „egértemetésről” elhíresült Netfelhasználók Érdekvédelmi Társasága (NETÉRT) olyan érdekvédelmi szervezet, amely működése során többek között az Internet-szolgáltatók tevékenységét, valamint a fogyasztóknak (Internet-felhasználóknak) nyújtott szolgáltatás minőségi feltételeit is vizsgálja. Mivel a NETÉRT a Vodafone Rt. Általános Szerződési Feltételeinek a vizsgálata során, valamint az újonnan bevezetett, mobil telefonkészüléken történő Internet szolgáltatással kapcsolatban, számos törvénysértő szerződési kikötést, illetve jogtalan, szolgáltatást korlátozó intézkedést tapasztalt, több eljárást kezdeményezet a szolgáltató ellen.
A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma előtt 2003. szeptember 23-án, kedden perfelvételi tárgyalással megkezdődött a NETÉRT Egyesület Vodafone Rt. ellen indított közhasznú pere. A Bíróság ekkor felhívta a felperes NETÉRT és az alperes Vodafone Rt. jogi képviselőit további dokumentumok becsatolására és bizonyítási indítvány előterjesztésére a megadott határidőn belül. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Németh Attila elnök és a társaság jogi képviselője, Dr. Magyar György válaszolt.
Terminal – A közelmúlt egyik tapasztalata volt, hogy az iNteRNeTTo és az Index szétválásakor az IDG pert kezdeményezet, ám a megfelelő jogi gyakorlat hiányában ez zátonyra futott. Ebben az esetben megvan a megfelelő mennyiségű precedens-eset a megfelelő döntéshez?
Dr. Magyar György – A NETÉRT Egyesület által a Vodafone Rt. ellen indított közhasznú pere mindenképp precedens értékű lesz. Ettől függetlenül, ha egy kereset jó, akkor a bíróságnak állást kell foglalnia – ha volt rá eddig gyakorlat, ha nem. Esetünkben a felperes keresetet adott be, mivel több embert érintő ügyről van szó, ezért közhasznú perként kezeljük, amellyel kapcsolatban a bíróság meghozza majd az ítéletét.
Terminal – Milyen ítéletre számítanak?
Dr. Magyar György – Nem kártérítésért perel a felperes. A PTK szerint a tisztességtelen magatartás érvénytelenségének megállapítását szeretnénk elérni, hiszen a szolgáltató erőfölényével és a szerződés tisztességtelen elemeivel megsértette a szerződő ügyfelek jogait. Ha a bíróság ítélete ezt kimondja, akkor a szerződések érvénytelenségét nyilvánosságra lehet hozni, így a sérelmesek kiszabadulhatnak a szerződés kötelezettségei alól.
Terminal – Mikorra várható végeredmény?
Dr. Magyar György – Azt egyelőre nem tudni. A következő tárgyalás december 3-án lesz, ahol további fejleményekre számíthatunk.
Terminal – Jól tudjuk, hogy ha valaki GPRS-képes készüléket vásárolt a Vodafone internetes akciója keretében, két évet kellett aláírnia, havi előfizetési díjjal, és gyakran szembesült azzal, hogy csatlakozni sem tudott az Internetre. A szerződés tartalmazott erre vonatkozóan pontokat, vagy ez a per lesz számukra megoldás?
Németh Attila – Sokan vannak ebben a helyzetben, ám mindenki csak egyedileg járhat el, erre viszont több megoldás is létezik. Például a Vodafone szolgáltatásának a minőségét kifogásoló ügyfelek – mint ahogy azt a NETÉRT több tagja is tette – egyszerűen nem fizetnek; ekkor a szolgáltató behajtó-céghez fordul. Ebben az esetben vagy sikerül az összeget behajtatni, vagy a Vodafone jogi módszerekkel próbálhatja behajtani a „bánatpénzt”. Ezt a döntést mindenkinek magának kell meghoznia, természetesen nem bíztatunk senkit, hiszen a következményeket is az előfizetőnek kell viselnie.
Terminal – Mit tehet a NETÉRT?
Németh Attila – Egy egyesület, mint például a NETÉRT, nem tudja az egyes emberek egyéni érdekeket felvállalni. Mivel a szolgáltatást kifogásoló eltérő szempontok miatt nem tudnánk egységesen fellépni, ezért a célunk az: a bíróság mondja ki, hogy a szerződés tisztességtelen elemeket – ez egyébként a pontos jogi kifejezés – tartalmaz.
Terminal – Melyek ezek a tisztességtelen elemek?
Németh Attila – Az Általános Szerződési Feltételek szerint a Vodafone a szóban forgó előfizetői szerződést bármikor egyoldalúan módosíthatja. Ezzel elvileg nem is lenne gond, hiszen az ÁSZF-et azért találták ki, hogy ne egyesével kelljen minden szerződőt megvizsgálni, hanem egy keretszerződés biztosítsa a jogokat és a kötelezettségeket minden szerződő fél részéről. Mi megvizsgáltuk több szolgáltató ÁSZF-jét, még a Matávét is, a megfelelő megoldás az, ahol az ÁSZF erről szóló része ki van egészítve egy mondattal, mely szerint az egyoldalú módosítás csak akkor hajtható végre, ha az nem tartalmaz tisztességtelen elemeket.
Mivel a Vodafone kvázi monopolhelyzetben volt, hiszen ebben a piaci szegmensben nem akadt versenytársa (a Westel900 és a Pannon GSM szolgáltatásai jóval drágábbak voltak és nem kínáltak átalánydíjas Internet-elérést), márciusban 1 GB-ra korlátozta a korábban korlátlanként meghirdetett szolgáltatás adatforgalmát.
Terminal – A legtöbb cellában megfelelően működött az Internet, azonban akadtak olyan helyek is, ahol még csak felcsatlakozni sem lehetett. Erre az ügyfélszolgálaton azt a választ kapták a reklamálók, hogy valószínűleg valaki nagymennyiségű adatot (movie-t, képet, stb.) tölt ilyenkor le, tehát a szolgáltatás minősége nem a szolgáltató miatt rossz, hanem egy vagy több előfizető miatt. Ezzel is számoltak?
Németh Attila – Való igaz, hogy a Vodafone úttörő volt a tömeges GPRS-internetezés területén, azonban mint szolgáltató, nem mérte fel kellően az igényeket, és nem volt képes a kapacitását a megnövekedett igények szerint alakítani. Ez azonban szintén nem az előfizetők hibája és problémája.
Terminal – Mikorra várható eredmény a perben?
Németh Attila – Jövő évben reméljük az elsőfokú jogerős ítéletet. A Vodafone valószínűleg fellebbezni fog, és ha a döntés számunkra nem megfelelő, a NETÉRT is élni fog ezzel a lehetőségével.
Terminal – Milyen védekezésre számítanak a Vodafone-tól?
Németh Attila – Eddig a per létjogosultságát próbálta a Vodafone megkérdőjelezni. Előkeresték az „Egyesülési” törvényt, amely szerint csak az az egyesület indíthat közhasznú pert, amelyik már elmúlt két éves. Mivel a NETÉRT tavaly július óta jogerős bejegyzésű, a perbe felperesként magánszemélyeket, és egy hasonló célokat képviselő egyesületet is bevontunk.