Kép- és hangfelvétel: szerzői jog vagy adatvédelmi terület?

Azoknak a személyeknek, akik képeket és hangfelvételeket készítenek, vagy használnak, fontos tisztában lenniük azzal, hogy milyen szabályok vonatkoznak rájuk. A kérdéskör alapvetően két területre oszlik, amire mindenképpen figyelni kell: szerzői jogi kérdések és az adatvédelmi terület. Ez nem minden esetben egyértelmű, ezért ebben a cikkünkben bemutatjuk, hogy mi tartozik a két csoportba, és tisztázzuk a félreértéseket.

Szerzői jogi védelem

Az egyik legfontosabb dolog, amit tudni kell, hogy a képek és hangfelvételek általában szerzői jogi védelem alatt állnak. Ez azt jelenti, hogy csak a szerző által vagy az ő engedélyével használhatók fel. Ha valaki más által készített képet vagy hangfelvételt használ, anélkül, hogy a szerző engedélyét kérte volna, akkor szerzői jogsértést követ el.

A kép és hangfelvételek szabályaival kapcsolatban fontos tudni, hogy minden országban eltérő szabályozások vonatkoznak erre a témakörre. Ha valaki képeket vagy hangfelvételeket készít és felhasznál, akkor érdemes tájékozódni arról, hogy az adott országban milyen jogszabályok vonatkoznak erre.

A felvételek adatvédelmi szempontból

A szerzői jogi védelem területe mellett, legalább ugyanilyen nagy hangsúlyt kell fektetni adatvédelmi megfelelésre is. Hiszen egy személyről készített kép és hang ugyanolyan személyes adatnak minősül, ahogyan a neve és lakcíme, ezért nem lehet félvállról kezelni.

„Valamilyen valós jogalappal rendelkezni kell ahhoz, hogy ezek elkészülhessenek, majd később használni lehessen őket. Ez lehet például a hozzájárulás, a jogos érdek, vagy szerződés szerinti (pl: fotóstól megrendelnek egy fotózást) stb.”

– magyarázza Kovács Péter a Crosssec Solutions cégvezetője.

Van olyan helyzet, amikor nem kötelező az engedélykérés a felhasználáshoz?

„Amennyiben szerzői jogi védelmi szempontból rendben van a képek felhasználása, úgy a felvétel készítéséről és annak felhasználásáról A Polgári Törvénykönyv szerint két esetben nem kell hozzájárulást kérnünk.”

– állítja Kovács Péter.

„Az egyik ilyen helyzet a tömegfelvétel készítése során fordulhat elő. Koncerten, sporteseményen vagy tüntetésen. Arra azonban figyelni kell, hogy egy embert sem lehet kiemelni a tömegből, egyik felvételen sem.
A másik eset, ha nyilvános közéleti szereplésről készítünk felvételt. Közszereplést vállalhat magánszemély, vagy közszereplő is. Ebben az esetben nem teszünk különbséget köztük. Ebben a két esetben nincs szükség külön engedélykérésre ahhoz, hogy polgári jogi szempontból rendben legyen a képek/hangfelvételek felhasználása. Mindezek mellett, ha személyes adatnak minősül a felvétel, úgy a GDPR szerinti jogalapok egyikének ettől függetlenül fenn kell állnia!”

Fontos továbbá elkülöníteni, hogy a szerzői jogi védelmi oldal esetén sérelemdíjat vagy kártérítést kell fizetni. Míg, ha adatvédelmi mulasztás történik, akkor adatvédelmi bírság lehet a vége, amit nem az érintett személy kap meg, hanem az adott ország hatósága.
Adatvédelmi kérdésekben a Crossec Solutions profi csapata áll rendelkezésre minden egyéni vállalkozónak (például fotósok, videósok), kis-és nagyvállalatoknak egyaránt.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!