A világ felgyorsult és vele mi is. Mindent azonnal akarunk, és itt nemcsak anyagi dolgokról beszélünk, hanem a megszerzendő tudásról is. A programozással kapcsolatban az első teljesen jogos kérdés, hogy meg lehet-e valahogyan úszni a sok éves tanulást és gyakorlást. Sokan hallottunk már olyan történetet, hogy van, aki már középiskola vagy egyetem alatt programozásból szerzi a bevételét, azaz végzettség nélkül is lehet programozóként dolgozni. Persze ez nem ennyire egyszerű, egyrészt, ez azért egy ritka jelenség, másrészt, ha előfordul, akkor valószínűleg ezek az emberek már általános iskolában is komolyabban foglalkoztak számítástechnikával és rengeteg szabadidőt fordítottak rá.

De mit is értünk azalatt, hogy „megtanulni programozni”?

Ahogy minden ilyen döntésnél, hosszú távú befektetésnél, biztosan megfordul a fejünkben: „Mennyibe kerül?”, „Milyen előnyökkel jár?” és „Mennyi ideig tart?”. Ebben az esetben azért van még egy fontosabb kérdés is: Mit is jelent az, hogy „megtanultunk”, vagy „tudunk” programozni?

A kérdésre a válasz igen sokrétű. Megtanulni programozni jelentheti azt, hogy képesek vagyunk megírni egy mobilalkalmazást. De akár azt is, hogy megtanulunk mindent, ami ahhoz kell, hogy teljes munkaidőben fejlesztőként dolgozhassunk. Sőt jelentheti még azt is, hogy megírunk egy egyszerű, pár soros kódot. Ennek következtében a tanulási idő is nagyban függ attól, hogy adott személynél mi számít annak, hogy már „tud” programozni. A programozás megtanulásának idejét egyéb tényezők is befolyásolják, például: a programozási nyelv nehézsége, oktatás, tanulási módszerek, tanulási sebesség, intenzitás, vagy akár korábbi ismeretink is.

A programozási nyelv

Azt még laikusként is tudjuk, hogy az egyes programozási nyelvek különbözőek, azaz pontosabban ezeket szinteknek hívjuk, körülbelül úgy, mintha nyelvtanulásról beszélnénk. A HTML és CSS ugyan nem számítanak valódi programnyelvnek, mégis rendkívül hasznosak, ráadásul a többi nyelvhez viszonyítva sokkal könnyebben tanulhatók. Néhány hét intenzív tanulással nagyon jól megérthetjük ezeket a nyelveket, és a használatuk is menni fog alapszinten.

A JavaScript és Python nyelvek közepes szintűek, tehát ahhoz, hogy magabiztosan használjuk őket több tanulás és munka befektetése szükséges. A Java és a C++ a haladó nyelvek közé sorolhatók: ezeket több év alatt lehet csak megtanulni, ahhoz pedig, hogy profi mesterévé váljunk ezeknek a nyelveknek, talán egy élet is kevés….

Oktatás, tanulási módszerek és korábbi ismeretek

A klasszikus egyetemi képzés alatt széles körű oktatásban részesülhetünk. Itt azért jó pár nehéz témát is érintenek a képzés alatt (például: magas szintű matematika, elektronika stb.,) viszont az egyetemi oktatás inkább elméleti jellegű. Ettől függetlenül manapság is nagyon népszerűek az egyes egyetemek informatikai képzései.

A hagyományos oktatás népszerű alternatívái lehetnek például a különféle programozó kurzusok. Amelyek lehetnek intenzívek, szuperintenzívek de akár egy évnél is hosszabbak. Ha jó a memóriánk és gyorsan tanulunk, akkor elképzelhető, hogy jól teljesítünk ezeken a szuperintenzív kurzusokon, ha viszont lassabban tanulunk az átlagnál, valószínűleg jobban járunk más módszerekkel. A legjobb képzési helyeken időben és alaposan felmérik, hogy ki az, aki egyáltalán alkalmas erre a szakmára, így nem töltünk felesleges időt az iskolapadban, ha esetleg mégsem nekünk való a dolog.

Az online kurzusok a gyors tanulás és a tartós, alapos tanulás között egyensúlyoznak. Az egyetemmel vagy a programozó kurzusokkal ellentétben az online képzések esetében a saját tempónkban haladhatunk. Bármilyen hihetetlenül hangzik, a 10–20 évvel ezelőtt elvégzett programozó kurzus még akár ma is segíthet a tanulásban!

A tanulás gyakorisága és intenzitása

Mint már említettük, a programozás megtanulása, az egyes programnyelvek elsajátítása nagyon hasonlít a nyelvtanuláshoz. Ha már tapasztaltak vagyunk a nyelvtanulásban, akkor tisztában vagyunk azzal, hogy a tanulás gyakorisága és intenzitása hatással van arra, mennyi mindent tudunk megjegyezni.

Túl sok új szó vagy új nyelvtani szabály egyidejű megtanulása egyszerre túlterhelheti a memóriánkat, ezért gyorsan elfelejthetjük, amit már elsajátítottunk. Viszont, ha túl keveset tanulunk meg és nem gyakorolunk eleget, az új információ nem ragad meg. Ezt hívják a tanulás intenzitásának.

A tanulás gyakorisága pedig arra utal, hogy milyen gyakran tanulunk vagy gyakoroljuk a már megtanult dolgokat. Naponta, hetente vagy havonta foglalkozunk a tanultakkall? Tehát fontos a rendszeresség.

Most, hogy már tisztában vagyunk a programozás megtanulásához szükséges aspektusokkal, érdemes mindezeket mérlegelve és átgondolva kiválasztani egy olyan kurzust, amely megfelelő lehet számunkra!

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!