A BlueVoyant kiberbiztonsági vállalat friss jelentése  szerint egy év alatt körülbelül a tízszeresére nőtt az adathalász támadások körében az olyan „3rd party phishing” támadások aránya, amely során egy köztes felületet is igénybe vesznek arra, hogy az áldozatok bizalmába férkőzzenek, és ellopják az adataikat. 

A kockázatok csökkentéséhez és a károk megelőzéséhez a szakértők azt tanácsolják, hogy a vállalatok edukálják az ügyfeleiket és alkalmazottaikat, illetve folyamatosan monitorozzák és mielőbb távolítsák el a hamis domaineket.

Az elmúlt hónapokban Magyarországon is számos felhasználó találkozott köztes felületet alkalmazó adathalász kísérlettel a kibertérben, még ha nem is tudott róla, hogy ez egy újfajta, minden eddiginél szofisztikáltabb phishing módszer. A támadók jellemzően valamilyen online piactéren próbálják behálózni áldozataikat. Úgy tesznek, mintha meg akarnák venni a terméket, ám valójában egy adathalász oldalra csalogatják az eladót, ahol arra próbálják meg rávenni valamelyik nagyobb bank weboldalának megjelenését lemásolva, hogy megadja személyes információit vagy a bankkártyaadatait, esetleg engedélyezze a hozzáférést a netbankjához.

Ezt hívják a kiberbiztonsági szakemberek „3rd party phishing” támadásnak, amikor a kiberbűnözők egy harmadik félnek adják ki magukat, így próbálják meg megtéveszteni egy szervezet, jellemzően egy pénzintézet felhasználóit. A BlueVoyant friss jelentése szerint drámai mértékben megnőtt az ilyen jellegű incidensek száma, és számos ágazatot érint a pénzintézetektől kezdve az e-kereskedelemig és szállítmányozáson át egészen a telekommunikációs és állami szektorig. A kiberbiztonsági vállalat egyik nagy európai ügyfelének tapasztalatai szerint míg tavaly mindössze 2% volt az ilyen módszer az adathalász esetek között, 2023-ra ez az arány már 21%-ra nőtt.

Régi trükk új csavarral

2020-ban azonosították először ezt a típusú támadást, és napjainkra már világszerte elterjedt, mivel sokkal hatékonyabb, mint a „hagyományos” adathalászat. A támadók ugyanis így szélesebb „hálót” vethetnek ki, vagyis több felhasználót tudnak megcélozni, ezáltal a potenciális zsákmány is nagyobb. Ráadásul a módszer annyira összetett és szofisztikált, hogy könnyebben megtéveszti a gyanútlan ügyfeleket, mint egy egyszerű, a bank nevében küldött e-mail, ami napjainkban már egyre több felhasználóban gyanút kelt.

A BlueVoyant elemzése szerint a támadók összesen több száz globális pénzintézet ügyfeleit célozzák meg olyan közvetítő weboldalakon keresztül, amelyek egy megbízható márkát imitálnak. Ez többnyire a megtévesztésig hasonlít az eredetire mind a megjelenés, mind a domainnév tekintetében. A kiberbűnözők így a „hagyományos” adathalászathoz képest beiktatnak egy plusz lépést, és egy látszólag független cégnek adják ki magukat. Ezáltal könnyebben el tudják kerülni a leleplezést, miközben rengeteg vállalat ügyfelétől tudnak hitelesítő adatokat és személyes információkat begyűjteni. Ezután a kapott adatokat összegyűjtik, és vagy maguk használják fel illegális tevékenységre, vagy eladják.

A BlueVoyant adatai szerint a támadási módszert a világ minden pontján alkalmazzák, ám a megszemélyesített „harmadik fél” oldalak régiónként eltérőek. Európában és az Egyesült Királyságban jellemzően postai szolgáltatóknak, e-kereskedelmi platformoknak, adófizetési platformoknak, mobilszolgáltatóknak és állami szerveknek adták ki magukat a támadók. Az USA-ban és Kanadában szállítmányozó cégek és e-kereskedelmi oldalak voltak a leggyakoribb „digitális álruhák”, míg az ázsiai és csendes-óceáni térségben szintén a logisztikai vállalatok és a kormányzati oldalakat használták fel a csaláshoz. A közös pont az volt, hogy ezeken keresztül minden esetben pénzintézetek céloztak, ezeket utánzó oldalakra irányították az ügyfeleket.

A kibervédelmi vállalat szakértői számára különösen sok információt szolgáltattak a magyarországi esetek. Egy nagy hazai banknál tapasztalták, hogy az ügyfeleiket e-kereskedők és csomagküldők hamis oldalán keresztül célozzák. Ezeket az eseteket megvizsgálva jutottak hozzá fontos információkhoz a támadókkal, a módszereikkel és a mögöttük álló infrastruktúrával kapcsolatban.

Nehéz a védekezés, de nem lehetetlen

Megnehezíti a védekezést, hogy nem is közvetlenül a pénzintézetek ügyfeleit célozzák a támadók, hanem egy köztes felületet használnak. Ezért különösen fontos a kockázatok csökkentéséhez, hogy minden érintett szektorban edukálják a vállalatok a felhasználóikat, ügyfeleiket és alkalmazottaikat az újfajta támadásokról.

Emellett az is hatékonyan csökkenti a kockázatokat, ha folyamatosan monitorozzák a világhálót a hasonló domainek, illetve a márkaelemek engedély nélküli használata után, majd az azonosított, rosszindulatú domaineket minél hamarabb eltávolíttatják. Ezek jellemzően olyan feladatok, amelyeket a szervezetek nem saját hatáskörben oldalnak meg, hanem a hatékonyság és a költségek optimalizálása érdekében egy külső DRP (Digital Risk Protection) szolgáltatóra bízzák, amely a folyamat elejétől a végéig, azaz a detektálástól a validáláson át az eltávolításig gondoskodik a kockázatok minimalizálásáról, segítve a vállalat és az ügyfelek adatainak védelmét.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!