Online zeneárak: a kiadók keveslik, a vásárlók sokallják

Hétfőn zajlott Los Angeles-ben a iHollywood Forum´s Music 2.0 nevű konferencia, ahol az egyik legfontosabb téma az online dalletöltések 99 centes ára volt. Itt elismerték, hogy gyakorlatilag kvázi standarddá vált az egy zeneszám letöltéséért elkérhető összeg 1 cent híján 1 dolláros ára – ezt az internetezők egy jelentős része képes elfogadni. Kritikusok szerint azonban további csökkenés lenne szükséges ahhoz, hogy a mainstream felhasználók nagy számban ˝rákattanjanak˝ – ez kellene ahhoz, hogy az Internet a kiadók egy jelentős bevételi tényezőjévé váljon. Ez utóbbiak ugyanakkor közölték, hogy (egyhamar) nem engedhetnek tovább az árból.

David Ring, a Universal Music Group eLabs részlegének vezérigazgatója a következőképp nyilatkozott: ˝Nagyon kevés pénz van ebben a szegmensben. Sokan megértették már, hogy a 99 centbe kerülő dalokból sokkal többet kell eladnunk, hogy a korábbi szintnek megfelelő pénzhez juthassunk – mi is és az előadók is.˝

Szaporodó lehetőségek

Ezek ellenére az idei év a kiadók és a technológiai cégek közötti kapcsolat szorosabbra fűződését hozta magával. Különösen erőssé vált a kötelék az ünnepi bevásárlószezon igazi beindulásával: az utóbbi időkben egyre több cég indított be ilyen szolgáltatást vagy jelentette be ezirányú terveit. Ez felpörgeti a hordozható digitális médialejátszók (például az Apple iPodja vagy a Samsung eszközei) piacát is, amiből szintén hasznot húzhat a zeneipar.

Az Apple beszámolt arról, hogy már több mint 20 millió dalt értékesítettek az Interneten keresztül az elmúlt hét hónap alatt. Az iTunes zenebolt révén számos zenehallgató vásárolta meg 99 centért a dalokat, ám 45 százalékuk előnyben részesítette a komplett album beszerezését, ahelyett, hogy egyenként vette volna meg a neki tetsző zenéket. Az átlagos vásárló jóval több dalt (49-et) vásárolt meg, mintha ezeket offline ˝kellett volna˝ beszereznie. Ez egyébként nagyjából havi egy albumnak felel meg, míg egy átlagos amerikai tinédzser kéthavonta vásárol egy albumnyi CD-t, közölte Russ Crupnick, az NPD vezérigazgatója. Ehhez azonban azt is hozzá kell venni, hogy a Macintosh felhasználók nem adnak reprezentatív felmérési mintát, mivel a teljes PC-t használók körét tekintve az Apple rajongók magasabb fizetéssel és nagyobb technológiai alkalmazkodóképességgel rendelkeznek.

Olcsóbbat szeretnénk, de a kiadók nem engednek

A fenti jelek ellenére továbbra is akadnak szép számmal ellenállók. A konferencián megszólalt a másik oldal is, néhány diák kifejtette véleményét, miszerint ha 30 centbe kerülne egy zeneszám, akkor bizonyára szinte mindenki megvenné. Az Ipsos-Insight felmérése szerint a vásárlók 8 dolláros árat tartanának ideálisnak egy album digitális változatáért – szemben a jelenleg általánosnak mondható 10 dollárral. Hozzá kell tenni azonban, hogy az online szolgáltatásokat nyújtó cégek nem csökkenthetik az árat, mivel a minden eladott dal után befolyó 99 centből kétharmad automatikusan a kiadók és a jogtulajdonosok zsebébe vándorol – a maradék pedig kevés hasznot hoz (hiszen a szolgáltatás fenntartása is pénzbe kerül). Nem ritka, hogy a zeneletöltő szolgáltatás beindítása rövidtávon igencsak veszteségesnek bizonyul.