A KSH friss adatai szerint tavaly csak 18,65 ezer új lakás épült fel, ami 9,2 százalékkal kevesebb, mint a 2022-es adat.

Az építési engedélyek száma 39%-kal csökkent. Idén sorfordító hónapok jöhetnek a lakáspiacon, ám a szereplők még óvatosak. Ahhoz, hogy 2024-ben érdemben nőjön az otthon-építési kedv, még szükség van egy lökésre, további érdemi kormányzati ösztönzőkre – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Idén sorfordító hónapok jöhetnek a lakáspiacon, mert bár a kamatok lassan csökkenésnek indultak, az átlagpolgárok és a vállalkozások még óvatosak. Ahhoz, hogy 2024-ben érdemben nőjön az otthon-építési kedv még szükség van a csok Plusz mellett is egy további lökésre, érdemi kormányzati ösztönzőkre – véli Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

Ma délelőtt megérkeztek a Központi Statisztikai Hivatal, a KSH friss lakásépítési-, illetve építési engedélyek alakulását mutató adatai. Ezek szerint továbbra sem tért magához a lakáspiac: 2023 egészében 18,65 ezer új lakás épült fel, ami 9,2 százalékos visszaesés a 2022-es lakásátadási számhoz képest. Ez ugyan a piac által vártnál kisebb zsugorodás, de így is jelentős csökkenés. Ha azt nézzük, hogy már tavalyelőtt sem volt magas a felépül új lakások száma, akkor még borúsabb a kép. A 2021-es és a 2022-es átadott lakásszám sem közelítette már meg ugyanis a 28,2 ezer darabos újlakás átadással jellemezhető 2020-as csúcsévet.

„Véleményem szerint a gazdaságpolitikai döntéshozóknak nagyon gyorsan lépnie kellene egy újabb, érdemi ösztönzővel a lakástámogatási fronton, hogyha azt szeretnénk, hogy már akár 2024 második felében a korábbi évekhez hasonló mértékben induljanak lakossági beruházások. A csok Plusz fontos, de egyelőre úgy tűnik, hogy nem elégséges eszköz ahhoz, hogy a lakásépítési számok egy-két éven belül érdemben javuljanak. A minap közzétett adatok alapján az első egy hónap alatt meghaladta ugyan az ezret a csok pluszt igénylők száma, de a 2015 nyara óta 240 ezer csok támogatásban részesült családhoz képest ez egyelőre nagyon alacsony szám”

– következtet Markovich Béla.

A jövőre nézve a kiadott építési engedélyek száma ad fogódzót. A friss adatok alapján az igényelt lakásépítési engedélyek száma 39 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban, azaz 2022 egészében volt. Azonban a látványosan zsugorodó építési kedvet fokozhatják a múlt év végén bejelentett, megújított, átalakuló csok támogatások (a csok Plusz), de a csok rendszer átalakítása rövid távon nem javítja 2024-es év lakásépítési kilátásait, mert ehhez alacsony kamatok és emelkedő reáljövedelmek is szükségesek.

Markovich szerint az minden esetre kedvező jel, hogy „egymástól független forrásokból érkeznek hírek a lakossági ajánlatkérések számának emelkedéséről, ami pozitív fordulat előjele, hiszen, ha az emberek ajánlatokat kérnek, akkor előbb-utóbb építkezésbe, felújításba kezdenek és az építőipar a mai szorult helyzetéből javulásnak indulhat”.

Az építtetőket a befektetők elmaradása is sújtja

A rossz alaphangulatot 2023-ban csak fokozta, hogy az államkötvények egyre magasabb kamatai látványosan elvonták befektetői pénzeket is a lakáspiacról. A tehetősebb rétegek egy része döntött ingatlan-portfóliójának karcsúsításáról, akár úgy, hogy igyekezett akár el is adni befektetésre vett lakását és a kiadásnál manapság sokkalta többet hozó állampapírba forgatta a pénzt, további kínálatot generálva a piacon, mérsékelve a tényleges adásvételi árakat. Továbbá a 10-15 százalékos, néha még magasabb – pár hónappal ezelőtt kamatadó-mentessé is tett, biztonságosan és kényelmesen elérhető – állampapír hozamszint még sokszor azt a lakáspiaci keresletet is elvonta, ahol konkrét tervek közt szerepelt új, vagy újabb lakás vásárlása – tovább nehezítve a piacra kerülő lakások eladását.

Keresletcsökkenést jeleznek a kivitelezők is

Mutatóba akadnak ugyan induló, új lakásépítési beruházások, de ez töredéke a korábbi mennyiségnek. Ezek is inkább vagy prémium helyszíneken, vagy jól bejáratott, újonnan kiépülő városrészek lakóparkjainak egy-egy újabb, óvatosan induló, illetve lassítva folytatódó ütemében testesülnek meg. Azoknak a kivitelezőknek, akik a kapacitásaikkal az elmúlt években a nagyobb igényre álltak át, így gondot jelenthet az emberek megtartása, az eszközök fenntartása.

A kisebb piaci szereplők, a lakásépítő kisvállalkozók, brigádok pedig egyértelműen a fékre léptek. Lelassították a beruházásaikat, illetve kész projekteket állítottak meg. Jelzéseik egyértelműek az ágazatban: az új lakásokat ma sokkal nehezebb értékesíteni, mint egy-két évvel ezelőtt.

Nagyon gyorsan lépni kellene a városi lakástámogatásokkal

Jelenleg egyértelmű, hogy a 2024-es tavaszi építési szezon közeledte ellenére nem látszik óriási mozgolódás: az építési vállalkozók és a lakosság is kivárnak. A kamatoknál szerencsére már látható, kézzelfogható a csökkenés. A szereplők emellett reménykednek abban is, hogy a kormány valamiféle támogatást indít a közeljövőben a csok Plusz-on felül is, mert az bőkezűbb ugyan, mint a korábbi rendszer, az értékhatárok is magasabbak, de csak a fiatal, gyermekes, vagy gyermeket tervező házasoknak segít. Hiányzik még egy lökés a lakáspiacnak – jegyezte meg Markovich Béla.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!