Fennállása 75 éves történetének eddigi egyik legnagyobb, 258 ezer m²-es összterületet érintő rekultivációs projektjét zárta le nemrégiben a BorsodChem.

A végeredmény egy több mint 34 ezer m²-es, környezetbarát, biológiai sokféleséget támogató vizes élőhely. A Sóstó elnevezésű területhez tartozó két mesterséges medencét az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködve sikerült kialakítani. A projekt azonban nemcsak a helyi lakosok, hanem a környezetvédelem, valamint az itt kialakult flóra és fauna szempontjából is jelentős mérföldkő, ugyanis eddig több mint 100 madárfajt figyeltek már meg a területen.

A Sóstó eredetileg a BorsodChem technológiai sós vizeinek tárolóhelye volt. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártója a ’90-es évek közepén három, mesterségesen kialakított medencét HDPE fóliával szigetelt le, hogy itt tárolják a gyártás során képződött vízmennyiséget. Az MDI üzemi sóbepárlók megépítése után azonban a kibocsátott sós víz mennyisége jelentősen lecsökkent, és a vízkezelés új irányt vett. A körkörösség jegyében a kazincbarcikai illetőségű vállalat a technológiai fejlesztéseket követően saját szennyvíztisztító telepének technológiájába vezette vissza kezelésre a sós vizeket. Ennek következtében a Sóstói terület feleslegessé vált, és megkezdődött a medencék felszámolása és a terület újrahasznosítása. Az itt végrehajtott, és nemrégiben zárult rekultivációs projekt nem hatósági kötelezésre valósult meg, hanem teljes mértékben a cég döntése volt.

„A rekultivációval kapcsolatban szorosan együttműködtünk az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságával, aminek következtében a Sóstó számos, szikes területet kedvelő madár- és más állat-, illetve növényfaj otthonává vált. A 258 ezer m²-es összterület rekultivációja és tájbaillesztése során különös figyelmet fordítottunk a madárpopulációk védelmére és megfigyelésére. A BorsodChem a 3-as medencét és a 4-es medence egy részét 34 ezer m²-en vizes élőhellyé alakította át, amely azóta is rendszeres madártani megfigyelések helyszíne. Továbbá, az EU támogatású LIFE klímaadaptációs projekt keretében egy madármegfigyelő tornyot és egy tanösvényt is kialakítottunk itt, amelyek információs táblák segítségével tájékoztatják az érdeklődőket”

– mesélt az együttműködésről Kruppa László, a BorsodChem vezérigazgatója.

A sóstói vizes élőhelyek kiemelten fontosak a madarak számára, mivel a 200 kilométer hosszú Sajó-völgy hazai és szlovák szakaszán még csak hasonlóak sem maradtak fenn. Ez a terület az itt fészkelő madárállományok életlehetősége mellett különösen fontos a vonuló egyedek számára, hiszen ez a terület a Kárpátok lábaihoz legközelebb eső jelentős vizes élőhely, ahol meg tudnak pihenni. A rekultiváció eredményeként a Bükki és Aggteleki Nemzeti Parki Igazgatóság munkatársai több mint száz madárfajt figyeltek meg a területen az elmúlt években. Az élőhely különösen értékes fészkelő madárfajai közé tartozik a gulipán és a gólyatöcs, de számos más madárfaj is megtalálható itt, mint a bölömbika vagy a piroslábú cankó. A sekély vizű, iszapos medencékben különféle partimadarak, mint a pajzsos cankó, sárszalonka, havasi partfutó és a bíbic, valamint récefélék, mint a tőkés réce és a barátréce rendszeresen megfigyelhetők. Emellett madárkülönlegességek is gyakran felbukkannak, például a vékonycsőrű víztaposó, kőforgató és a sarki partfutó. A part menti nádasok pedig számos nádi énekesmadár számára nyújtanak fészkelőhelyet. A sűrű mocsári növényzet a nádirigó énekétől hangos, de itt dalolnak még más nádi énekesek is, mint a foltos nádiposzáta és a nádi sármány. Általánosságban elmondható, hogy jelentős ezeken a vizes élettereken a védett madárfajok előfordulása.

“A tájbaillesztett területen nem tervezünk egyéb beavatkozást végezni, a vizes élőhelyeket fenn kívánjuk tartani. A területen egy napelemparkot telepítünk, amely különleges, tükröződés-csökkentett napelemeket használ a biodiverzitás védelme érdekében. Az Aggteleki Nemzeti Parkkal folytatott együttműködés keretében a napelempark madarakra és rovarokra gyakorolt hatásait is vizsgáljuk majd”

– folytatta a vezérigazgató.

A Sóstó rekultivációja hosszú szakmai munka eredménye, ami jelentős anyagi és időráfordítással valósult meg. Ez a projekt mintaként szolgálhat az ország számára, és bárki megvalósíthat hasonló projekteket, ha megfelelő energiát és erőforrást fordít rá.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!