A Pannon Egyetem, a MOL és konzorciumi partnereik sikeresen megvalósították a körforgásos gazdaságra való átállást elősegítő projektjüket.

Ennek eredményeként létrejött a Fenntarthatósági Kompetencia Központ, valamint kifejlesztettek egy öt reaktorból álló, félüzemi méretű fenntartható energetikai reaktorrendszert, és két konténeres, ipari szennyvíz kezelésére alkalmas pilot berendezést. A projektzáró rendezvényen ünnepélyes keretek között a Pannon Egyetem és a MOL három évre szóló szakmai együttműködési megállapodást is aláírt, amely tovább erősíti közös elköteleződésüket a fenntarthatóság és az innováció iránt.

A Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen című pályázati projekt megvalósítása 2020 márciusában kezdődött, amikor is a Pannon Egyetem és konzorciumi partnerei a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítését támogató kutatási tevékenységek és technológiai fejlesztések elvégzését vállalták öt kulcsterületen: megújuló energiák, hulladékgazdálkodás, víztechnológiák, fenntartható turizmus, fenntartható városfejlesztés.

Ennek keretében megvalósult egy öt reaktorból álló, félüzemi méretű fenntartható energetikai reaktorrendszer, amely a termikus hulladékkezelési eljárások fejlesztését szolgálja. Célja, hogy olyan, Magyarországon egyedülálló kompetenciát építsen ki a MOL és a Pannon Egyetem közösen, amely a hulladékalapú szénhidrogén előállítási technológiák fejlesztésére alkalmas az ipari igényeknek megfelelően. A víztechnológiai projektben az olajos szennyvízek kezelésére szolgáló víztisztító berendezéseket készítettek, a Pannon Egyetem, a MOL és a Hidrofilt Kft. munkatársainak közös fejlesztésében.

A projektzáró rendezvényen a Pannon Egyetem és a MOL hároméves, kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) együttműködési megállapodást írt alá, amely megerősíti közös elköteleződésüket a fenntartható megoldások és az innováció iránt.

Az ünnepélyes aláíráson Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellára elmondta, hogy az intézmény mindig is élen járt a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság területén; ötven éve elindította Magyarország első környezetvédelmi szakmérnök képzését, majd a környezetmérnöki szakot is. „

A  kutatási portfóliónkban meghatározó szerepet töltenek be a hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, megújuló energiák és fenntartható városfejlesztés témái”

– emelte ki.

„Az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye az öt évig tartó körforgásos gazdasági projekt, amely innovatív technológiák és módszerek kifejlesztésére irányult. A Pannon Egyetem és a MOL hosszú távú stratégiai partnersége szoros együttműködésre épül a kutatás-fejlesztés, képzés és szakmai utánpótlás területén. A most aláírt szeződés megerősíti az intézmények közötti közös célokat és a pályázatban megkezdett munkát.

“Az egyetem elkötelezettsége a fenntarthatóság mellett saját működésében is megmutatkozik, például törekszünk a papírmentes adminisztrációra és bevezettük a földgázt teljesen kiváltó elektromos fűtési rendszereket”

– támasztotta alá.

„A MOL stratégiájának kiemelt eleme a körforgásos gazdaság megteremtése. A MOL-csport megalapította a MOHU-t, amely már egy év alatt figyelemre méltó eredményeket ért el a hulladékgazdálkodás átalakításában. Többek között 200.000 szelektív gyűjtőedényt osztottak ki a lakosságnak. Beindították az italcsomagolás gyűjtő rendszert, és már 1 millióan töltötték le az ehhez szükséges applikációt, pár hónap alatt mintegy 800 millió palackot, dobozt és üveget váltottak vissza.  – mondta köszöntőjében Pulay Krisztián, MOL-csoport Downstream Termelés és Fejlesztés ügyvezető igazgatója. – Ahhoz, hogy tovább tudjunk lépni a hulladékok még magasabb arányú hasznosítása, a körforgásos gazdaság felé, elengedhetetlen a technológiai innováció és a szemléletformálás. Partnereinkkel sikerült olyan megoldásokat kidolgoznunk, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak, és amelyek hozzájárulnak céljainkhoz. A Pannon Egyetemmel közös munka tovább folytatódik a kémiai újrahasznosítási technológiák vizsgálatával, valamint a fenntartható üzemanyagok kutatásával. Mindez kiválóan illeszkedik jövőképünkbe, hogy megvalósítsuk az okos energiaátmenetet és a régiót fenntarthatóbbá, önellátóbbá és versenyképesebbé tegyük.”

A közös kutatás célja a kémiai újrahasznosítási technológiák vizsgálata, különös figyelmet fordítva a szelektív hulladékból, a műanyag- és gumiabroncs hulladékból történő újrahasznosítási lehetőségekre. Ezen belül a projekt a különböző hulladékforrások feldolgozási eljárásait és azok hatékonyságát kívánja feltérképezni.

Az együttműködés másik területe a biológiai- és nem biológiai eredetű fenntartható üzemanyagok, repülőgép üzemanyagok (SAF) előállítási lehetőségeinek kutatása. Emellett a fosszilis alapanyagokkal történő együttes feldolgozását (co-processing) is részletesen vizsgálni fogják.

Az együttműködés aláírása után került sor a „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntarthatósági kompetenciaközpont létrehozása” című projekt zárókonferenciája, amely a projekt eredményeinek átfogó bemutatását és értékelését szolgálta. A konferenciát Dr. Lengyel László a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese nyitotta meg. Beszédében kiemelte a kutatás-fejlesztési projektek fontosságát és azokat a kihívásokat, amelyekkel a magyar innovációs ökoszisztéma szembesül. Hangsúlyozta, hogy a fiatal kutatók és PhD-hallgatók bevonása alapvető a jövőbeli sikerek érdekében, valamint ösztönözni kell őket érdekes és releváns munkákba való bekapcsolódásra. Kiemelte, hogy az innovációs célok eléréséhez fontos a kutatói utánpótlás biztosítása, a könnyen hozzáférhető ösztöndíjak és programok, valamint a kutatások gyakorlati alkalmazhatóságának előtérbe helyezése.

Ezt követően Ferenczik Brigitta projektmenedzser foglalta össze a pályázat eredményeit, kiemelve a kutatási tevékenységek és technológiai fejlesztések jelentőségét. A szakmai bemutatók során a projekt öt kulcsterületének eredményeit ismertették. Dr. Miskolczi Norbert a megújuló energiák, Dr. Kurdi Róbert a hulladékgazdálkodás, Dr. Galambos Ildikó pedig a víztechnológiák területén elért fejlesztéseket mutatta be. A fenntartható turizmus eredményeiről Dr. Lőrincz Katalin, míg a fenntartható városfejlesztés innovációiról Dr. Németh Kornél tartott előadást. Az ipari partnerek szemszögéből Dr. Holló András a MOL, Dr. Lakner Gábor a Hidrofilt Kft., és Chrabák Péter a Bay Zoltán Kutatóközpont képviseletében értékelték a projekt hatásait.

A konferencia résztvevői a bemutatók mellett interaktív beszélgetésekre is lehetőséget kaptak, kiemelve a közös munka során megvalósított innovációkat, amelyek hozzájárultak a körforgásos gazdaság hazai fejlődéséhez.

További friss híreket talál a Technokrata főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!