Ismét kitüntették a World Wide Web atyját

Idén már másodszor kerül reflektorfénybe a World Wide Web atyjának tartott Sir Tim Berners-Lee neve: a jelenleg a World Wide Web Consortium igazgatójaként dolgozó férfit az év elején, a Buckingham Palotában ütötte lovaggá Nagy-Britannia uralkodója, II. Erzsébet. Az angol származású, de jelenleg az Egyesült Államokban élő Berners-Lee akkor szerényen úgy reagált a történtekre: a kitüntetés annak az elismerése, hogy az Internet egyre mindennaposabbá válik az életben, s nem csak egy múló divat.

Nemrég ismét rangos elismerésben részesült: a 2002-ben alapított és a finn kormányzat által támogatott Millennium Technology Prize első nyerteseként jegyzik immár a történelemkönyvek Berners-Lee nevét. Az egymillió eurós pénzjutalommal is járó kitüntetést odaítélő bizottság azzal indokolta döntését, hogy az angol férfi a világ fejlődéséhez olyan mértékben járult hozzá, ami révén az emberek életminősége javulhatott, s munkája hozzájárult a fenntartható gazdasági fejlődés ösztönzéséhez. Pekka Tarjanne, a bizottság vezetője kihangsúlyozta, hogy Sir Tim sosem jelentette be igényét az internettechnológia hozzá kötődő fejlesztéseinek szabadalmasítására vagy értékesítésére.

Vissza a XX. századba

A World Wide Web atyja még 1989-ben, a CERN egyik kutatólaboratóriumában dolgozva hozta létre a ˝global hypertext space˝ ötletét. Egészen addig a pillanatig a hypertext a dokumentumok megjelölésére szolgált, ám az ezek (és a számítógépek) közötti kapcsolatokra semmilyen utalást nem tartalmazott. Berners-Lee kifejlesztette a Universal Document Identifiert (UDI), ami később Universal Resource Locator, azaz URL néven vált közismertté.

Ebben az időben folytatott az Apple kutatómunkát a Hypertext Transfer Protocol, azaz a HTTP és a Hypertext Markup Language (HTLM) kapcsán. A cég vezetése azonban nem látta meg az ebben rejlő nagy lehetőségeket, melyeknek kiaknázásába Berners-Lee kezdett. Megírta WorlDwidEweb hypertext szerkesztő szoftverét, mely képes volt a szintén az Apple által kifejlesztett NeXT számítógépen futni. Így jöhetett létre az első webszerver, melyen az angol férfi a UDI, a HTML és a HTTP specifikációit adta közzé, népszerűsítendő munkáját.