2003 legnagyobb, versenytörvényt sértő ügyei

A GVH a versenytörvény rendelkezéseinek megfelelően évente készít beszámolót az Országgyűlés számára az előző évben végzett tevékenységéről és a verseny feltételeinek alakulásáról. A GVH tevékenysége jelenleg két nagy csoportra osztható: versenyfelügyeleti eljárások lefolytatására és versenypártolási tevékenységre.

Versenyfelügyeleti eljárások
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2003-ban 168 ügyzáró határozatot hozott, ezen belül az antitröszt ügyek (versenyt korlátozó megállapodások, erőfölénnyel való visszaélés, fúziók/összefonódások) aránya a 2002. évi adatokhoz képest nem változott. A kiszabott bírságok összege azonban megközelíti a 2002-ben kiróttak kétszeresét – a 2001-es bírságoknak pedig tizenötszörösét –, amelynek hátterében a GVH szigorodó bírságolási politikája áll. A piacgazdaság eltelt másfél évtizede kellő időt és tapasztalatot kellett, hogy biztosítson a vállalkozások számára, hogy működésüket a versenyjog szabályainak tiszteletben tartásával alakítsák.

A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával foglalkozó eljárások (52) kapcsán továbbra is kiemelt figyelmet kellett fordítani olyan veszélyeztetett területekre, mint a gyógyászati készítmények piaca, a kereskedelmi áruházláncok által meghirdetett akciók területe, illetve a háztartási tisztítószerek és kozmetikai termékeket gyártó cégek reklámversenye.

A versenyt korlátozó megállapodásokat vizsgáló eljárások (20) közül említést érdemel a „mobilkartell” néven ismertté vált ügy, ahol a mobilszolgáltatók piactorzító magatartást valósítottak meg, azáltal, hogy vezetékes telefonról mobiltelefonra irányuló hívások végződtetési díjait mesterségesen magasan tartották. A legsúlyosabb jogsértések közé tartozott továbbá a budapesti multiplex mozik árkartellje, mely esetben a multiplexeket üzemeltető vállalatok egységes áremelést hajtottak végre, mellyel átlépték a lélektaninak vélt (1.000 forintos) jegyár-határt, az időzítés pedig aktuális sikerfilmek bemutatása előtte esett. Az eredetiségvizsgálati piacon létrejött minimumár-meghatározó megállapodás jogsértő volta is megállapítást nyert, valamint a budapesti taxis társaságok alapdíj-meghatározó megállapodása is jogsértőnek bizonyult. Folytatódtak az önszabályozó szervezetek belső szabályzatait, rendelkezéseit vizsgáló eljárások is, a 2003-as ügyek mindegyikében megállapítható volt a versenyjogsértés, két esetben jelképes bírságkiszabásra is sor került.

A kartellek ellen folytatott harcban kulcsfontosságú a GVH intézményfejlesztése keretében 2001-ben létrehozott Kartell csoport, amely megalakulása óta tíznél is több kartellt leplezett le és egy sor ügyben jelenleg is vizsgálódik. Az eltelt három év eredményei igazolják e szervezeti egység nélkülözhetetlenségét.

Az erőfölénnyel való visszaélés tilalma miatt indult ügyek (31) közül érdemes szót ejteni a TIGÁZ erőfölénnyel való visszaéléséről, amelyet a gázvezeték építésére jogosult vállalkozások minősítésének kapcsán előírt indokolatlan feltételek előírásával valósított meg. Az erőfölényes ügyek több mint egyharmada (12) foglalkozott a kábeltelevíziós szolgáltatók tevékenységével. Az ügyek mindegyikében megállapításra került a szolgáltatók erőfölénye, de visszaéléses magatartás az esetek valamivel kevesebb, mint felében (5) valósult meg. A marasztalt kábeltelevíziós szolgáltatók jellemzően túl magasan állapították meg előfizetési díjaikat, illetve egyoldalúan, a fogyasztói igényeket figyelmen kívül hagyva módosították programcsomagjaik összetételét.

A 2003-ban vizsgált összefonódások (68) döntő többsége nem vetett fel versenyproblémát, összesen kettő esetben került sor a GVH beavatkozására. A GVH megtiltotta, hogy a B.V. Tabora többségi irányítást szerezzen a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt-ben. Az összefonódás következtében végső soron a Magyar Hírlapot, a Blikket és a Nemzeti Sportot is tulajdonló Ringier AG. lett volna a Népszabadság irányítója. A Népszabadságban eddig is meglévő közel 50 %-os tulajdonosi részesedés többségi részesedésre való növekedése, a lapeladási- és a hirdetési piacot is elemezve, az erőfölényes helyzet olyan erősödését eredményezte volna, amely a Ringier csoport számára kellően nem ellenőrizhető mozgásteret biztosítana, ezért született tiltó határozat. Az UTA Pharma Beteiligungs GmbH irányításszerzését a Pharma Concept Kft-ben a GVH ahhoz az utólagos feltételhez kötötte, hogy az UTA Pharma új kültag bevonásával megszünteti a Nógrádi Menta-Pharma Bt.-ben fennálló irányítási jogát. Ki kell emelni az Erste Bank irányításszerzését a Postabank felett, amely remélhetőleg kedvezően hat a piacvezető pénzintézetek közötti versenyre. Jelentős változás történt a lakástakarékpénztárak piacán, amely három szereplősről két szereplősre változott a Wüstenrot Ltp. Fundamenta Ltp-be való beolvadásával. Ez utóbbi esetben a határozat rámutat arra, hogy az beolvadással létrejött cég nagyobb eséllyel jelenik meg versenytársként a piacon. 2003-ban tovább folytatódott az OTP és a MOL terjeszkedése a régióban, ezen összefonódásokat a GVH engedélyezte.

Versenypártolás és nemzetközi kapcsolatok
A versenypártolási tevékenység lényege az, hogy a GVH különböző kormányzati fórumokon képviseli a versennyel összefüggő közérdekeket annak érdekében, hogy az állam minél kisebb mértékben korlátozza versenyt.

A GVH 2001-ben hívta fel a figyelmet a gyógyszerpiac újraszabályozásának szükségességére, 2002-ben kezdte el a gyógyszerpiac elemzését, majd a szakmai anyagot – amely szakmai körökben nagy port vert fel – 2003-ban tette közzé. A GVH tapasztalatai nyomán javaslat formájában is figyelmeztette az Országgyűlést a gyógyszerpiac átfogó újraszabályozásának szükségességére.

Hasonló javaslattal élt a GVH az Országgyűlés felé a kábeltelevíziós piac sajátos versenyproblémái kapcsán, amelyek hatékony megoldása – a már megvalósult jogsértést követően lefolytatott – versenyfelügyeleti eljárások keretében nem megvalósítható. Szabályozást igényelne a szolgáltatók által érvényesíthető ár, a szolgáltatók áralkalmazási feltételeiről egyoldalúan rendelkező előfizetői szerződések és a programcsomag kialakítás módjának területe.

A GVH figyelemmel kísérte a villamosenergia piacon megvalósuló piacnyitási folyamatokat, amelyek az év közepére megtorpantak. Ennek nyomán a GVH párbeszédet kezdeményezett a piaci szereplőkkel, a nagyfogyasztók érdekképviseleti fórumával, valamint a MEH-hel a verseny kiterjesztése érdekében. A tapasztalatok hatására (már 2004-ben) a GVH ágazati vizsgálat lefolytatásáról döntött a szektorban.

A GVH több mint 500 jogszabály tervezetét véleményezte az év során. A közbeszerzési eljárások versenyszempontból tiszta működése érdekében kiemelten foglalkozott a közbeszerzési törvény módosításával. A szolgáltatók által alkalmazott általános szerződési feltételek, a fogyasztók érdekeit védő garanciális szabályainak fontosságát hangsúlyozta a GVH az elektronikus hírközlési törvény kidolgozása során. Számos előterjesztés kapcsán kifogásolt a GVH olyan rendelkezéseket, amelyek diszkriminációra adtak volna lehetőséget, illetve megnehezítették volna a piacra lépést. Ismételten felhívta a hivatal a figyelmet a kizárólagos jogok versenyre gyakorolt káros hatására.

Az ártörvény módosításai kapcsán a GVH javasolta fenntartani a kormány nem hatósági árak vonatkozásában való beavatkozási jogát, továbbá kihangsúlyozta, hogy az ártörvény módosítását olyan közgazdasági és jogi műhely-munka kell, hogy megelőzze, amely megteremti a megfelelő elvi alapokat.

A GVH 2003-ban is prioritásként kezelte az EU-csatlakozásra történő felkészülést. Ennek alapvető célkitűzése, hogy a GVH alkalmassá váljék mindazon feltételek és kritériumok teljesítésére, amelyeket az uniós intézmények a tagállami versenyhatóságokkal szemben támasztanak, illetve hogy a GVH a közösségi jog alkalmazására minél zökkenőmentesebben tudjon átállni. Ennek legfontosabb pillére az Európai Verseny Hálózat munkájában való részvétel volt. A GVH kezdeményezésére és aktív részvételével jött létre a Közép Európai Verseny Együttműködés, amely a térség fiatal piacgazdaságainak versenyhatóságait tömöríti a határon átnyúló ügyek hatékonyabb megoldása érdekében.

2003. jelentős eredményei közé tartoznak a GVH több mint egy évtizedes tapasztalata alapján, hazai és nemzetközi szervezetek bevonásával kidolgozott, majd kiadott közlemények a fúziók engedélyezése, a bírságszámítás és az engedékenységi politika témájában. Ezek célja a jogbiztonság növelése, a hivatal tevékenységének átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tétele volt.