Az utóbbi időben az IDA Egység tevékenysége határozott irányt vett az elektronikus kormányzati szolgáltatások pán-Európai szinten való elterjesztésének előmozdítására. A programról, valamint hazai hatásairól kérdeztük Dr. Baja Ferenc kormánymegbízottat.
Terminal – A Közigazgatási Szervezetek Közötti Adatcsere Program (IDA: Interchange of Data between Administrations) az EU közel 60 projektből álló közösségi programja, amely a tagállamok kormányzati intézményei közti információcserét, az intézmények információs rendszerei közötti együttműködést szándékozik megvalósítani. Mikor?
Dr. Baja Ferenc – Maga az IDA program egy adatcsere program Magyarország és az európai országok között. A program valójában sosem lesz kész, mert ez egy folyamat, amelynek lényege: a különféle közigazgatási intézmények közötti adatcsere, ezek fejlesztése, szakmai, valamint az állam és az állampolgár viszonyrendszere közötti adatfolyamatokat szabályzó technológia és szakértői együttműködések. Hazánk 2003-ban csatlakozott az IDA Programhoz, melynek felelőse a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központja. Megkötöttük az ehhez kötődő szerződéseket, folyik a szakmai teameknek a felállítása, és a civil szervezetek bevonása.
Terminal – Vannak olyan mérföldkövek, amelyek 50 százalék feletti intézményi rendszer-együttműködést feltételeznek?
Dr. Baja Ferenc – Ez a rendszer ma is működik: teljes jogú tagjai vannak. Ebben az értelemben az együttműködés 100 százalékos, csak abban az értelemben nem befejezett, hogy Magyarország Európai Uniós csatlakozása után újabb és újabb konferenciákon, nemzetközi együttműködési keretek között az Európai Unióval ez tovább folytatják a magyarországi felhatalmazott szervezetek.
Terminal – Mennyiben tartja fontosnak a civil szervezetek bevonását – vállalkozások helyett? Miért pont a Linux-Felhasználók Magyarországi Egyesületére esett a választás?
Dr. Baja Ferenc – A civil szervezetek bevonása nemcsak Magyarország számára fontos, hanem abból a szempontból is, hogy ne egy technológiailag meghatározott szakmai partnere legyen a kormányzatnak, hanem egy technológia-, lobbi-, és befolyásfüggetlen szervezet. Ebben az értelemben ez a szervezet szabadon fejtheti ki a gondolatait, és ezen keresztül olyan javaslatokat tesz, olyan platformokat telepít, amelyek elsősorban az állam-állampolgár és a technológiától független szabad kapcsolatrendszer alapján áll. Cégek esetében mindig felmerül ennek ellenkezője. Lehetett volna természetesen egyetemet vagy tudományos műhelyt is a munkába bevonni, de ma Magyarországon ezen a területen a Linux-Felhasználók Magyarországi Egyesülete a legnagyobb tekintélyű szervezet, ezért velük kötöttük meg a megállapodást.
Terminal – Egycsatornás marad?
Dr. Baja Ferenc – Az IDA-n és az IDA-n belüli szabad szoftverekhez kötődő opensource ügyeknek a kezelésében azért egycsatornás a rendszer, mert akikkel tárgyaltunk, mindenki elfogadta ebben a Linux-Felhasználók Magyarországi Egyesületének az együttműködését. Más területeken természetesen más civil szervezetekkel fogunk megállapodni. Ez egy évre szól, nyilvánvalóan, ha ezen időszak alatt valakiben felmerül – akár ezen a területen is – hogy együttműködést szeretne, akkor jövőre bevonható ebbe, de meglátásom szerint nem okoz problémát, hogy ebben az esetben egy egycsatornás rendszert alakítottunk ki.
Terminal – Mindez nagyfokú biztonságot igényel. Mit várnak el a kormányzati gerinchálózatra kapcsolódó intézményektől?
Dr. Baja Ferenc – A kormányzati gerinchálózatnak saját tűzfala és biztonsági szabályzata van. Minden csatlakozó szervezet számára, amikor csatlakozik a gerinchálózathoz, el kell készítenie egy saját biztonsági szabályzatot – ennek a mintái rendelkezésre állnak. Csak abban az esetben kötjük rá az adott intézményt, ha a biztonsági szabályzat és a kellő technológiai feltételek megfelelőek ahhoz, hogy a rendszer biztonsági igényét ne csökkentsék a csatlakozáshoz követően. Más kérdés az, hogy az állampolgár belépését ettől még úgy kell megoldanunk, hogy a Magyarországon használatos technológiák bármelyikét használva el tudja érni a kormányzati portált. Ez nem csökkentheti a biztonságot. Ez az egyik oldalról kétségtelenül plusz költség, hiszen több technológiára kell interface-t kialakítani, de egy piacgazdaságban más módszer erre nincsen: ha egykapus rendszert akarok, akkor ki kell építsem azokat az interface-eket – de csak egy ponton -, amelyen keresztül az állampolgár szabadon választhat a rendelkezésre álló technológiák közül. Ez szerintem és ma nemzetközileg is a leghatékonyabb módszere annak, hogy se monopol helyzetbe ne kerülhessen egy technológia, se pedig az állampolgárt ne kényszerítsük arra, hogy valamelyiket választva kiszolgáltatott helyzetbe kerüljenek. Tehát a piacot nem befolyásoljuk, így a verseny megmarad, de egyébként mégis egy hatékony, az állam oldaláról egységes kiszolgálása valósul meg az állampolgároknak.
