Kvantumtitkosítás a hétköznapokban

A Magiq Technologies egy új, kvantumtitkosításon alapuló terméket fejleszt. Amint arról már korábban beszámoltunk, a magánkézben levő new yorki cég még 2003 végén jelentette be Navajo Secure Gateway elnevezésű eszközét, mely a hagyományos titkosítási eljárásokat a kvantumkriptográfiával vegyíti. Képes virtuális magánhálózat (virtual private network – VPN) létrehozására üvegszálas kábelek révén, s ezzel – a cég szerint – tökéletes biztonságot lehet elérni a lehallgatásokkal szemben. Kereskedelmi forgalomban is kapható az eszköz (több tízezer dollárért), ebből is látszik, hogy mutatkozik igény a kvantumtitkosításra.

A Magiq nemrég bejelentette, hogy egyezséget kötött a Cavium Networks-szel, melynek értelmében ez utóbbi chipjei megjelennek a Magiq szervereiben és hálózati eszközeiben. Ezzel egyrészt gyorsabbá válik a jelenleg azért még lassúnak mondható titkosítási folyamat, s a standardizálással olcsóbbak is lehetnek a termékek. Az együttműködés ezenfelül arról is szól, hogy elkészítik az ilyen eszközök referenciamodelljét is, melyet aztán más gyártók felé kívánnak értékesíteni. Ezzel a lépéssel pedig beindulhat a kvantumtitkosítás kora, legalábbis a fejlesztők reményei szerint. „Működő teszteket folytatunk a főbb forgalmazókkal. Fő célunk a technológia adoptálási ütemének felgyorsítása.” – mondta Andy Hammond, a Magiq Technologies elnöke.

Ha minden a tervek szerint alakul, akkor idén ősszel már megjelenhetnek az első teszttermékek, melyek a mainstream piac számára készülnek, s utána nem sokkal beindulhat a sorozatgyártás is – nagyobb mennyiségekben azonban csak 2006 elején jelenhet meg a vásárlók számára az eszköz. Az azonban még mindig kérdés, hogy van-e egyáltalán már szükség a kvantumtitkosításra.

Sokan ugyanis azt vallják, hogy a titkosítás további erősítése jelenleg még felesleges, hiszen az információ védelmében ez csak egy láncszem szerepét tölti be. Az egész pedig csak annyira biztonságos, mint amennyire a leggyengébb láncszem – és az nem a titkosítás. A rosszul, figyelmetlenül megírt szoftverek, a nem kellően védett hálózatok, az emberi tényező mind-mind jobb támadási felületet kínálnak információszerzésre, mint egy kód feltörése. Bruce Schneier, egy internetes biztonsággal foglalkozó USA-beli cég vezető alkalmazottja szerint jelenleg a titkosítás a legerősebb pillére az adatvédelemnek, úgy véli, hogy napjainkban nem ezirányban kellene további erőfeszítéseket tenni.