e-Learning Kézikönyv 2005: a szakma eddigi legátfogóbb hazai szakkönyve

Napjainkban az e-learning jelentősége rohamosan nő, részben az infokommunikációs (IKT) technológiák, részben az információs társadalom/tudásalapú társadalom fejlődésével párhuzamosan. A Műszaki Könyvkiadó januárban megjelenteti az „e-Learning Kézikönyv 2005” című kiadványt, ami a szakma eddigi legátfogóbb hazai e-learning szakkönyve lesz. Ezzel kapcsolatban Kujbus Gábor a Műszaki Könyvkiadó felelős szerkesztője válaszolt kérdéseinkre.

Terminal – Mi hívta életre a szakkönyvet? A szakma eddig hiányt szenvedett ezen a területen?

Kujbus Gábor – Az utóbbi években ezen a területen jelentős és sikeres, de legalábbis tanulságos fejlesztések zajlottak. Megjelent egy jól érzékelhető, markáns piaci igény, ennek nyomán igen sok fejlesztő műhely jött létre. E műhelyek eltérő megközelítések mentén jelentős mennyiségű ismeretet halmoztak fel, többségük felfedezők módjára elindulva érdekes, új világokat tárt fel. Könyvünkben átfogó képet, mintegy „térképet” rajzolunk ezekről az új világokról. Mindazok eligazodását és tájékozódását segítjük térképünkkel, akik már itt vannak és azokét is, akik a közeljövőben kívánnak ezzel a területtel megismerkedni.

Terminal – Mit tartalmaz a könyv, milyen főbb szempontok alapján vizsgálja az e-learninget?

Kujbus Gábor – A szerzők a szakma elismert hazai reprezentánsai, segítségükkel teljes keresztmetszetét bemutatjuk a területnek, vagyis az elméleti képzési alapoktól indulva, a módszertani elveken, értékelési és minőségbiztosítási kérdéseken, a szabványosítási problémákon és lehetőségeken keresztül eljutunk az e-learning rendszerek ismertetéséig. Áttekintjük és összefoglaljuk a jelenlegi hazai helyzetet, bemutatjuk a főbb hazai szegmenseket: a közoktatás, szakképzés, felsőfokú képzés és vállalati-intézményi képzés eredményeit. Európai kitekintést nyújtunk, és kísérletet teszünk a fogalmi összhang megteremtésére.

A könyv főbb fejezetei:
– E-learning alapok
– Az e-learning módszertani aspektusai
– Értékelés és minőségbiztosítás
– Szabványosítás
– E-learning rendszerek
– E-learning a hazai oktatási piacon
– Esettanulmányok
– E-learning az EU-ban
– E-learning információforrások
– Fogalomtár

Terminal – A technológiai fejlődés üteme olyan mértéket ért el, ami a jelen szaktudását már a közeljövőben is teljesen értéktelenné teheti. A kiadvány erre készült fel azzal, hogy a címben egy évszám is található – azaz a könyv tartalma „csupán” a 2005-ös év rövidtávú kérdésköreit feszegeti?

Kujbus Gábor – Természetesen a jelenlegi állapot szolgált kiindulópontként, elsősorban a ma kérdéseit jártuk körül, ezekre kerestünk választ. Érzésünk szerint az egyik fő probléma: nem azonos nyelven beszélnek a képzés e különleges területén munkálkodók. A jelen állapot már alkalmas a közös nyelvi alapok összegyűjtésére és bemutatására, hiszen bizonyos konszenzus létrejött, és ennek a közös nyelvnek az ismerete minden résztvevő érdeke is. Az alapok hosszabb távon érvényesek maradnak, bár a „szókincs” természetesen bővül majd. Könyvünk ilyen szempontból alapkönyv, az első a hazai e-learning szakirodalomban.

Terminal – Kiknek ajánlja a kézikönyvet?

Kujbus Gábor – Könyvünk ajánlható mindazoknak, aki jelenleg fejlesztőként, megrendelőként, képzésszervezőként kapcsolatban állnak az e-learninggel, akik ilyen fejlesztés beindítása előtt tájékozódni kívánnak és azoknak is, akik a közeljövőben ilyen fejlesztés bármelyik részterületén munkálkodnak majd. Kiválóan használható a felsőoktatásban és a pedagógus-továbbképzésben.

Terminal – Követi-e egy 2006-os megjelenés?

Kujbus Gábor – Igen, a cím is azt a szándékunkat jelzi, hogy a fejlődést követve évente frissítjük kiadványunkat. Arra számítunk, hogy a területen az ismeretek rohamosan bővülnek, mélyülnek, újabb tapasztalatok halmozódnak fel és gyarapszik a bemutatásra érdemes, követendő példaként szolgáló megoldások száma. A Műszaki Könyvkiadó a jövőben is figyel erre: közreadjuk az újabb eredményeket és bemutatjuk a követendő példákat. Tervezzük az egyes vonatkozásokat részletesebben elemző szakkönyvek kiadását is, elsőként a módszertani és projektmódszertani ismereteket gyűjtjük majd össze.