Internet az intézményeknél: leggyakoribb továbbra is a betárcsázás

A Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi intézményi kutatási eredményei szerint a hazai közszféra szervezeteinek már 89 százaléka rendelkezik Internet-hozzáféréssel. A 2004. őszi helyzetet rögzítő adatok számottevő, 12 százalékpontos penetráció-növekedést jeleznek, egy évvel korábban az intézmények alig több mint háromnegyede kapcsolódott a világhálóra.

Szférák, régiók
Az Internet bevezetésében a központi költségvetés alá tartozó szervezetek járnak az élen, körükben az ellátottság már 2003 óta gyakorlatilag teljesnek tekinthető. Az elmúlt két évben a többi szegmens sokat faragott a lemaradásából: mára az önkormányzati finanszírozású intézmények 94 százaléka rendelkezik legalább egy telephelyén Internet-kapcsolattal, és a legkevésbé fejlett egészségügyi szféra penetrációs mutatója is meghaladja a 80 százalékos értéket. Az utóbbi szegmensben azonban a kicsi, 10 fő alatti szervezetek jelentős hátrányban vannak.

Kapcsolattípusok
A hazai költségvetési intézményeknél továbbra is a kapcsolt vonali technológia a leggyakoribb, minden második szervezetnél található analóg vagy ISDN betárcsázós hozzáférés (is). A kapcsolati megoldások sorában a második helyen az ADSL áll, ezt az intézmények 32 százaléka használja. Az egy évvel korábbi kutatási eredményekhez viszonyítva jelentős mértékben növekedett ennek a technológiának az elterjedtsége, és a döntéshozók felmért beszerzési tervei szintén az ADSL részesedésének további növekedését vetítik előre. A bérelt vonalak használata leginkább a központi költségvetés alá tartozó intézményeket jellemzi (körükben ez számít a legnépszerűbbnek), a többi szegmensben csupán 10 százalékra tehető az elterjedtségük.

Igények, lehetőségek
A BellResearch kutatói az intézmények ellátottsága mellett részletesen vizsgálták az intézményen belüli hozzáféréseket is. Az Internet-kapcsolattal rendelkező szervezetek átlagosan munkatársaik 44 százalékának teszik lehetővé a világháló elérését, e téren azonban az egyes szegmensek között jelentősek a különbségek – mutatnak rá a kutatók.

Míg egy központi vagy önkormányzati finanszírozású intézményben legalább minden második munkavállaló (56, illetve 52 százalék) hozzáfér az Internethez, az oktatási szférában a dolgozók kétötöde, az egészségügyben pedig négyből csupán egy használhatja munkahelyén a világhálót; igaz, ez utóbbi szegmensben a legalacsonyabb az irodai jellegű, PC- és Internet-használatot igénylő munkát végzők aránya is.