Neves külföldi előadók és már több mint 600 regisztrált a Média Hungary-n

Minden eddiginél több külföldi előadóval és résztvevővel rendezik meg az idén tizedik jubileumát ünneplő „A közszolgálatiság újrafogalmazása a digitális forradalom küszöbén” című Média Hungary konferenciát május 24-25. között a Club Tihany Hotel- és Konferencia Központban. A konferencián a Magyar Reklám Szövetség által meghirdetett hazai márkákat népszerűsítő elektronikus szavazás díjazottait is megismerhetik. A Szövetség az www.mrsz.hu/magyarmarkak/ oldalon bocsátja szavazásra azt, hogy a hazai fogyasztók mely márkákat tartanak a legismertebbnek, a legnépszerűbbnek, vagyis: melyek a legkedveltebb hazai márkák.

Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a konferencia külföldi előadói, köztük a brit Charles Fletcher előadása, amelynek témája a közszolgálatiság 1997 előtt és ma; azaz mit jelent mindez a digitális korban. Charles Fletcher Skóciában és világszerte több oktató kurzust, tanácsadó irodát hozott létre és menedzselt, valamint műsorszóró, média tanácsadó irodákat működtetett főleg Közép-, Kelet- és Dél-Európában; nagy szerepet vállalt a Balkánon és a régióban indítandó rádiós hírműsorok és műsorcserés hálózatok létrehozásában, továbbá rádiós szolgáltatásokat indított el Afganisztánban. Mark Pesce a Sydney-i AFTRS Egyetem professzora arról fejti ki elméletét, hogy a médiaipar világméretű konszolidációja ahhoz vezetett, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók nagy része egyre kevesebbet foglalkozik a közérdekkel. A francia Bertrand Pinon szerint, a digitális korban a klasszikus reklámszpot a háttérbe szorul, helyét pedig átveszi egy új fogalom: a virtuális reklám.

Peter Douglas, aki Nagy-Britanniában és Ausztráliában a digitális műsorszórás beindításával foglalkozott, gyakorlati tapasztalatait osztja meg a hallgatósággal a digitális földfelszíni sugárzás bevezetéséről. Robert Gough a BBC flexibilis televíziójának igazgatója a letölthető televíziózás rendszerét mutatja be, Gasparik Attila a Romániai Országos Audiovizuális Tanács vezetője pedig arról ad elő, hogy a mai digitális világban meddig beszélhetünk TV adásról és mikortól kell az adást audiovizuális jelfolyamnak nevezni, illetve hol a törvényi szabályozás határa a TV és az Internet között.

A Média Hungary 2005 konferencia tehát arra keresi a választ, hogy mit is jelent a közszolgálatiság az immár ténylegesen érzékelhető és az elkövetkező években a hazai médiatérképet várhatóan átrajzoló konvergencia-folyamatok tükrében, különös tekintettel a digitális televíziózás küszöbön álló elindulására. Szükségessé teszi-e a közszolgálatiság újrafogalmazását az on-demand típusú szolgáltatások elterjedése, illetve követi-e a szolgáltatások, eszközök, üzleti modellek konvergenciáját a szabályozás konvergenciája?

Mint eddig is, a konferencia az üzleti szempontok mérlegelésével, a piac keresleti és kínálati oldalának bemutatásával, illetve a kereskedelmi és közszolgálati médiumok képviselői, az állami szereplők, médiapolitikusok és elméleti szakemberek véleményének ütköztetésével kívánja körbejárni a fenti témákat.