Az iparűzési adót fizetni kell

A KPMG szerint a jelenleg hatályos magyarországi törvény törléséig vagy módosításáig a hazai cégeknek mindenképpen fizetniük kell a helyi iparűzési adót. A tanácsadó cég arra is felhívja a figyelmet, hogy a vállalatoknak az iparűzési adó jogszerűségét vitatva ma még nem tanácsos bármilyen adóigazgatási lépést tenniük – egyelőre a kivárás az ésszerű stratégia, hiszen egyrészt a magyar adózók nincsenek lépéskényszerben, ugyanakkor minden azonnal megtett lépés adókockázatokat rejthet magában.

A KPMG mindig is azon az állásponton volt, hogy a társaságok számára a helyi iparűzési adó az egyik legnagyobb teher, ezért évek óta átfogó helyiadó-reformot szorgalmaz. Ezért helyes iránynak tartja, hogy a magyar kormány az adónem fokozatos leépítését tervezi 2008-ig.

László Csaba, a tanácsadó cég adópartnere szerint ugyanakkor lehetőség van a folyamat felgyorsítására is. „A parlament dönthet az iparűzési adó gyorsabb felszámolásáról, vagy akár a feles költségvetési törvényben új elemmel bővítheti az önkormányzatok finanszírozását. A jelenleg hatályos törvény törléséig vagy módosításáig azonban a cégeknek mindenképpen fizetniük kell az iparűzési adót.” – hangsúlyozta.

A hazai szabályozás átalakítását az Európai Bíróság előtt folyó helyiadó-ügyek is felgyorsíthatják, ám a KPMG megítélése szerint azok kimenetele bizonytalan, ezért a hazai társaságoknak a helyi adók esetleges uniós elutasítására számítva még korai lépéseket tenniük.

Nink Gabriella adópartner szerint ősznél előbb nem valószínű, hogy az Európai Bíróság dönt abban az olaszországi helyiadó-ügyben¹, amely majd precedensértékű lehet a magyarországi helyi iparűzési adó jogszerűségének megítélésében is.

Az olaszországi adó ügyében várható döntés nincs közvetlen hatással a magyarországi helyi iparűzési adó megítélésére, és nem kényszeríti a hazai cégeket azonnali cselekvésre (a majdani döntés nem tehet a magyar adózókra is vonatkozó korlátozó rendelkezést, és csupán az adott ügyben közvetlenül érintettekre vonatkozhat). Másrészt figyelembe kell venni az esetleges negatív döntés lehetőségét is, azaz az olasz adót a bíróság jogszerűnek minősítheti. Míg tehát az előbbi ok miatt (közvetett hatály) a magyar adózók egyelőre nincsenek lépéskényszerben, az utóbbi ok (esetleges negatív döntés) folytán minden, az olasz adó ügyében hozott döntésig megtett lépés adókockázatokat rejthet magában.

Nink Gabriella szerint ebben a helyzetben csakis a kivárás lehet az ésszerű stratégia.
„Ma még nem tudható, hogyan dönt a bíróság az olasz ügyben, és az sem egyértelmű, hogy a döntés miként határozza meg a magyarországi adónem megítélését. A hazai cégeknek csak az olasz ügyben meghozott uniós döntést követően indokolt mérlegelniük további lépéseket.” – figyelmeztetett a KPMG adópartnere.

A magyarországi iparűzési adó jogszerűségét vitatva már több cég jelezte a helyi önkormányzatoknál, hogy jogellenesnek tartja az adónemet. László Csaba szerint ennek mindaddig nincs következménye, amíg mindössze levélírásról, azaz az álláspont rögzítéséről van szó. „Az viszont már jogsértő, ha a társaság megtagadja az adó befizetését, vagy önrevíziót kér, vagy visszaigényli a már befizetett iparűzési adót – és persze számíthat a megfelelő bírságra, késedelmi pótlékra.” – mondta.

Az Európai Bíróság előtt hasonló témában indított több tucat eljárás során eddig egyetlen esetben adtak igazat az adózóknak – egy dániai adófajta olyan mértékben hasonlított a helyi forgalmi adóra, hogy eltörlése nem is lehetett kétséges (az adófajta megszűnése miatt kieső bevételeket egyébként megfelelő mértékű forgalmiadó-emeléssel helyettesítette a helyi kormány).