Az informatikával, azon belül is az informatikai központok kábelezésével foglalkozó szakemberek idejük java részét azzal töltik, hogy keresgélik a különböző, az aktuális összeköttetés létrehozásához szükséges kábelvégeket az informatikai rendező (rack) szekrények több száz, vagy akár több ezer lehetséges csatlakozása között. Ez a munka nem csak időt rabló, de a tévedés esélye is nagy. A most megrendezett SYSTIMAX iPatch konferencián bemutatott amerikai technológia átfogó reformot hajt végre a hálózati központok üzemeltetésében.
A kábelezési infrastruktúra alkotja a hálózatok „központi idegrendszerét”, amelynek összetettségét is ennek megfelelően kell elképzelni. Amellett, hogy évente a felhasználói végpontok több mint 20 százalékát áthelyezik, módosítják, lebontják vagy bővítik, folyamatosan fejleszteni kell a megbízhatóságot, a sávszélesség elosztásának hatékonyságát és az átviteli képesség kihasználtságát is. Ezek a kihívások néha elképesztő káoszt jelentenek egy-egy kábelezési infrastruktúrában, és szakértő legyen a talpán, aki mindig minden kábelről tudja, hogy épp mit mivel kell összekötnie. Szerencsére azonban már létezik olyan megoldás, ami mindezt tudja, és egy egyszerűen használható felületen megfogalmazva kívánságainkat, azok megvalósításán is lépésről-lépésre végigvezet.
Az amerikai SYSTIMAX cég iPatch rendszere hardveres és szoftveres eszközök kombinációjaként a kommunikációs infrastruktúra valós idejű, könnyen áttekinthető felügyeletét teszi lehetővé réz és optikai kábelmegoldások esetén egyaránt. Nagy vonalakban a rendszer speciális rendezőkből, egy, a rackszekrényekben elhelyezkedő Rack Manager nevű felügyeleti és kommunikációs eszközből, valamint az iPatch System Manager szoftverből áll – ismertette előadásában a fejlesztést Mócsi László Levente, az KFKI-LNX Hálózatintegrációs Zrt. rendszermérnöke.
A szoftverben nemcsak az egyes felhasználók, illetve számítógépeik adatait lehet rögzíteni az aktuálisan hozzájuk rendelt patch csatlakozásokkal együtt, hanem az ingatlan alaprajzát is a hálózati végpontok elhelyezkedésével együtt. Így ha a rendszert felügyelő szakembernek új csatlakozást kell létrehoznia, akkor elég, ha megadja, hogy az épületen belül ki, s hova költözik, vagy kinek kell új hozzáférést létrehozni, vagy megszüntetni. A szoftver a feladatot leküldi a rack terembe, és a megfelelő csatlakozások feletti LED kijelzőket felkapcsolja, vagy villogtatja aszerint, hogy a patchkábelt bedugni, vagy eltávolítani kell a két megjelölt pont között. Eközben a Rack manager kijelzőjén pontosan, szövegesen olvasható, hogy mely műveleteket kell végrehajtani. A tévedés kizárt, mivel az eszköz hangjelzéssel is nyugtázza a munkát, illetve jelez, ha nem a tervezett összeköttetés jött létre. Például ha a kijelzőn megjelenik a szöveg: „Kösse össze a 3-as rackszekrény 5-ös paneljének kettes portját a 4-es szekrény 1-es rackjének 9-es portjával”, világít a két nevezett port, majd a rendszer hanggal nyugtázza a létrehozott kapcsolatot.
A szoftver egyébként képes kapcsolódni a használt hálózat felügyeleti rendszereihez is (BMC Patrol, HP OpenView, Cisco Works, stb.). Lehetőség van továbbá arra, hogy az épület CAD programban készült tervrajzán végpontokig követhetővé váljanak a kapcsolatok személyre, eszközre, szolgáltatásra bontva. További újítás, hogy a szoftver automatikusan felfedezi és beazonosítja a hálózathoz kapcsolódó eszközöket, és ha menedzselhető berendezésekről van szó, akkor rögzítse azok konfigurációját is. Az már csak hab a tortán, hogy a rendezőszobában dolgozó technikus egy gombnyomással megtalálhatja egy kábel másik végét, így nem csak időt takarít meg, hanem a kábelek végigtapogatásából adódó kontaktproblémák is megszűnnek. Ugyanígy képes a rendszer tájékoztatni arról, hogy a rendelkezésre álló csatlakozások megfelelően vannak-e kihasználva, illetve nincsenek-e „bennhagyott”, de sehova sem csatlakozó kábeleink a szekrényben.
Figyelemreméltóak a rendszer távmenedzsment szolgáltatásai. A hibákról, gondokról akár sms-ben is képes riasztást küldeni, de természetesen beállítható az is, hogy csak a kritikus eseményekről értesítse a rendszer felügyelőjét. Az értesítés után a hiba részletesen megtekinthető egy hétköznapi internetes hozzáférésen, és az elhárítás mikéntje akár telefonon is levezényelhető.
A gyártó az újonnan épülő hálózatoknál már ezt a technológiát javasolja, mert az eddigi hardver installációkhoz képest költséghatékonyabb, jelentősen emeli a rendelkezésre állás szintjét és az üzemeltetés biztonságát. Az új megoldás a hagyományos kábelkezelési módokhoz képest hozzávetőlegesen 50 százaléknyi ráfordított időt takarít meg és csökkenti a magasan képzett szakemberek szükséges létszámát is, hiszen innentől a kábelezés szinte elronthatatlan.