Vezetékes intézményi telefónia: van vonal?

A költségvetési forrásokból gazdálkodó közel 16 ezer hazai intézmény központi telephelyi vezetékestelefon-ellátottsága teljes – olvashatjuk a Magyar Infokommunikációs Jelentés legutóbbi kiadásában, amelynek távközlési moduljaiban a BellResearch kutatói részletesen elemzik a közszféra telekommunikációs piacát.

Az intézmények 30 százalékának (közel 5000 szervezetnek) azonban legalább egy darab, a központitól földrajzilag elkülönülő belföldi telephelye is van, és a kutatás eredményei szerint ezek ellátottsága – az elmúlt év adataihoz hasonlóan – továbbra sem százszázalékos.

Van vonal(?)
A több telephelyes szervezetek 88 százalékánál valamennyi egység rendelkezik vezetékes fővonallal; ebből a szempontból az önkormányzati finanszírozású kör ellátottsága a legalacsonyabb (73 százalékos), míg az oktatási szférában 97 százalékra tehető az arány, igaz, az utóbbi körben a legalacsonyabb az egy intézményhez tartozó telephelyek átlagos száma.

Az intézmények további 6 százalékánál az egyéb telephelyek csak egy részének van telefonja, míg körülbelül 5 százalékuk esetében kizárólag a központi egységnél találhatunk fővonalat.

Élen az analóg
A központi telephelyen alkalmazott technológiák elterjedtségét tekintve a helyzet az elmúlt egy évben nem változott számottevően. A rangsorban továbbra is az analóg vonalak állnak az első helyen: az intézmények háromnegyedénél található legalább egy darab hagyományos vonal. Az ISDN2 is gyakorinak számít (61 százalék), míg az ISDN30 elterjedtsége csak a központi forrásokból finanszírozott körben jelentős (itt a szervezetek több mint egyharmadánál található meg), de átlagosan csak 5 százalékos.

A hazai közszféra intézményeinek valamennyi telephelyén a Jelentés adatai szerint összesen mintegy 160 ezer vezetékes telefonvonal működik. Ez közel 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, de a csatornák digitalizáltsági foka emelkedett: a legutóbbi eredmények szerint már 60 százalékra tehető az ISDN-vonalak aránya.

A digitális technológia felé történő elmozdulási tendenciát erősítik a kutatásban meginterjúvolt távközlési döntéshozók 2005-ben realizált és tervezett beszerzései is – mutatnak rá az elemzők.

Választott alternatíva
A vezetékes telefónia hazai liberalizációjával lehetővé vált alternatívszolgáltató-választás költségcsökkentő lehetőségeivel (nem számítva ide a mobil és az adatkapcsolati technológiákat) az intézmények nagyjából egytizede él kisebb-nagyobb rendszerességgel. Az alternatív szolgáltatást igénybe vevők hányada az elmúlt egy évben ugrásszerűen megnőtt: 2004 hasonló időszakában az intézmények számát tekintve mindössze 2 százalékos volt az elterjedtségi arány, a legnagyobb növekedés az önkormányzati forrásokból gazdálkodó intézményi ágban történt.