Világszintű GfK felmérés készült az egyes szakmák iránti bizalomról

Európában és az USA-ban túlnyomórészt negatív a nagyvállalatok felsővezetőiről kialakított kép. Ennél már csak a politikusok hírneve rosszabb, akikkel szemben Olaszországban a legszkeptikusabb a lakosság. A GfK Bizalom Index felmérés során vizsgált 20 országban a megkérdezettek az orvosokat, a tanárokat, a rendőrséget és a katonaságot tartották a leginkább bizalomra méltónak.

A vizsgált országokban a politikusok (1,7 átlag) és a nagyvállalatok vezető menedzserei (2,2 átlag) kapták az 1-től 4-ig terjedő skálán a legalacsonyabb Bizalom Index pontszámot, amely skálán az 1 a „nagyon megbízhatatlant”, a 4 „nagyon megbízhatót” jelenti. Mind Európában, mind pedig az USA-ban az orvosok és a tanárok a legelfogadottabbak 3,1-es Bizalom Index értékkel. A GfK Custom Research Worldwide megállapításai szerint őket a hadsereg és a rendőrség követi. Érdekes, ámde érthető, hogy Kelet-Európában, például Romániában és Oroszországban a nyugati országokhoz képest akár háromszor is nagyobb azok aránya, akik bizalmatlanok a rendőrökkel szemben.

Bizalmatlanok vagyunk a politikusokkal és a menedzserekkel szemben
A nyugat-európaiak 85 százaléka, különösen az olaszok és a németek, illetve az amerikaiak nem bíznak saját politikai vezetőikben. Ugyanez érvényes a Kelet-Európában élők közel 90 százalékára. Átlagosan a megkérdezettek kétharmada szkeptikus a felsővezetőkkel szemben, közülük is az amerikai ipari felsővezetőket tekintik a legkevésbé megbízhatónak: 2003 novemberében az amerikaiak 61 százaléka adott hangot kritikájának, ez az arány idén 62 százalék volt. Németországban és Görögországban a felsővezetők hírneve még rosszabb: a két országban a megkérdezettek 82 illetve 74 százaléka viseltet bizalmatlansággal irántuk. Dánia, Törökország, Finnország, Svédország és Spanyolország azok az országok, ahol az emberek többsége megbízik az ipar vezetőiben.

Az utóbbi évekhez képest az újságírók megítélése is megközelítette a két legnegatívabbnak ítélt foglalkozásét, a politikusokét és a topmenedzserekét. A harmadik legnegatívabbnak ítélt hivatásról a megkérdezettek 60 százaléka vélekedett úgy, hogy nem tud megbízni képviselőiben. Az egyesült királyságbeli, dán és svéd megkérdezettek a sajtó tisztességével kapcsolatban komoly kétségeknek adtak hangot. Ezzel szemben a romániai és lengyelországi megkérdezettek átlag feletti bizalmi pontszámokat adtak saját újságíróiknak.

Tiszteljük az orvosokat és tanárokat
A GfK Bizalom Index szerint azonban vannak olyan szakmák is, melyek képviselőiben az emberek többsége megbízik. A megkérdezettek az orvosokat és a tanárokat tartják a legmegbízhatóbbnak mind a 18 európai országban, illetve az Egyesült Államokban is 3,1-es Bizalom Indexszel. Összességében a válaszadók 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízik az orvosokban, 81 százalékuk pedig ugyanezt mondta el a tanárokról. A legtöbb országban a lakosság többsége által felállított bizalmi rangsorban őket a katonaság (2,9-as index) és a rendőrség (2,8-as index) követi. E tekintetben Románia bizonyult az egyetlen kivételnek, itt ugyanis a lakosságnak csak 46 százaléka bízik meg a rendőrökben.

A papság összesített 2,7-es pontszámával jól szerepelt, ám többek között a görögök által a nekik „megszavazott” 2,2 pont komoly kritikáról tanúskodik e csoport irányába. A franciák, spanyolok, csehek és magyarok többsége sem mutat különösebben nagy bizalmat a papok iránt.

Ellentétesek a vélemények a jogi területen dolgozókkal kapcsolatban. Észak-Európában a megkérdezettek különösen magasra értékelik az ügyvédeket, míg az olaszok, amerikaiak és a görögök általában sokkal rosszabb véleménnyel vannak az ügyvédekről.

A felmérés
A GfK Bizalom Index segítségével a GfK Custom Research Worldwide különböző országokban azt mérte fel, mennyire bíznak a megkérdezettek az egyes szakmák képviselőiben, így az orvosokban, újságírókban, ügyvédekben, felsővezetőkben, papságban, hadseregben, rendőrségben és tanárokban. 2005. március-május időszakban a GfK Custom Research Worldwide 18 országban 16.040 főt kérdezett meg.