Teszt: Samsung X820 – extrém vékony

Az anorexia, vagyis a már beteges soványság először a modell hölgyek körében kezdett terjedni, majd pedig idővel valamilyen úton módon a mobiltelefonok világában is felütötte a fejét. Lényeges különbség azonban, hogy míg a gyengébbik nem képviselői a legtöbb férfinak nem igazán tetszenek csonttá és bőrré lefogyva, addig az ultra-vékony mobiltelefonok általában a legtöbb nő és férfi tetszését elnyerik. És ezt bizony a gyártók nagyon is tudják és persze ki is használják!

A legelső ultra-vékony telefont a Motorola jelentette be, még 2004 nyarán. Ez volt ugyebár a divatteremtő Motorola RAZR V3, mely az azóta eltelt időkben világszerte óriási sikert aratott és szinte minden rivális gyártót arra késztetett, hogy valamilyen formában lemásolja azt. A karcsúsítási verseny az elmúlt időkben olyannyira eldurvult, hogy egy-egy új modell kapcsán már-már nagyobb fontossággal bír, hogy annak vastagsága pontosan hány milliméter, minthogy szolgáltatási köre pontosan hogy is néz ki.

Jelen tesztalanyunk, a Samsung SGH-X820 szerencsére nem egyszerűen csak egy vékony (és buta) telefon, hanem egy olyan készülék, mely a végletekig le van vékonyítva, de ettől függetlenül a tudásával nincsenek komolyabb problémák.

Design

A Samsung SGH-X820-nak már a csomagolása is igen csak beszédes. A telefon doboza körülbelül ugyanúgy néz ki, mint maga a készülék, vagyis rendkívül lapos, ezenkívül pedig egy büszke kis felirat azt hirdeti rajta, hogy ez itt bizony a világ legvékonyabb mobiltelefonja. Hogy ez pontosan mit is jelent? Nos kérem szépen az X820 vastagsága mindössze 6,9 milliméter, amire egyébként a kiegészítő típusjelzés, az Ultra Edition 6.9 is utal.

Az igazsághoz tartozik, hogy a felső szekcióban az X820-as egy kicsit vastagabb, mint a többi részén, de ez tulajdonképpen elhanyagolható részlet. A 6,9 milliméteres vastagságot jól szemlélteti, hogy a cikk elején már említett Motorola RAZR V3 hasonló adata még 13,9 milliméter volt, no persze ez a készülék az X820-tól eltérően nem candybar, hanem clamshell kialakítással rendelkezett.

Én személy szerint nem mertem becsúsztatni a farmerem hátsó zsebébe a telefont, mert egyszerűen attól féltem, hogy az egy óvatlan pillanatban, székre történő leüléskor eltörik. Töréstesztet tehát nem végeztem, mindenesetre említést érdemel az az internetre nemrégiben kikerült videó, melyben egy hölgy puszta kézzel könnyedén eltört egy X820-ast. Ezt az állítólagosan a Motorola által készített videót a Samsung természetesen nem vette túl jó néven és azzal védekezett, hogy a benne látható készüléket minden valószínűség szerint előre perforálták, lévén, hogy a speciálisan megerősített X820-ast nem lehet ilyen egyszerűen, puszta kézzel kettétörni.

A telefon amúgy teljes egészében fekete, a komorságot egyedül a kijelző felett elhelyezett, köríves ezüst díszcsík töri meg. A 113 milliméter hosszú és 50 milliméter széles, tehát átlagnál nagyobb alapterületű készülék baloldalán egy +/- gombpárt találunk – ezekkel állítható a hangerő, némítható vagy elutasítható egy bejövő hívás, illetve akár a menüben is közlekedhetünk a segítségükkel. Az ellentétes oldalra került a töltő és a headset csatlakozó aljzata, melyet alaphelyzetben egy elforgatható kis műanyag fül takar el a külvilágtól. Ezenkívül van itt még egy exponáló gomb, melynek funkcionalitásához talán nem kell különösebb kommentárt fűznöm.

A mindössze 66 gramm tömegű mobil alsó és felső éle teljesen csupasz.

Kijelző, billentyűzet

A szélesvásznú (widescreen) jelzőt az eddigiekben elsősorban televízió készülékek esetében használtuk, de mostanság már egyre több mobiltelefonban is ilyen képarányú kijelzőt találhatunk. A Samsung SGH-X820-ba szerelt, TFT technológiájú folyadékkristályos kijelző is ilyen, egész konkrétan 35 milliméter széles és 28 milliméter vastag. Ennek megfelelően a felbontása sem 176×220, hanem 220×176 pixel. Tény, hogy ez a felbontás ma már korántsem számít rekordértéknek, de a hétköznapi gyakorlatban általában tökéletesen elegendőnek bizonyul, ráadásul még meg is van spékelve 262 ezer színárnyalattal.

A minimalista designt kapott menürendszerben három oszlopban és három sorban összesen kilenc ikon látható. A fejlesztők kihasználták, hogy a kijelző szélesvásznú kialakítású, ennek megfelelően pedig nem egyszerűen csak elnyújtották oldalirányban az ikonokat, hanem ehelyett a bal oldalon látható kilenc ikon közül az éppen kiválasztott képét kinagyítva megjelenítették az LCD jobb oldalán.

A fényerő öt fokozatban állítható, a háttérkép személyre szabható, de ezenkívül még számos apró állítási lehetőséget kapunk. Megadható például a kívánt betűszín, a nekünk tetsző betűtípus (kontúros, árnyékolt normál), illetve két menüszín (fekete, fehér) közül is választhatunk.

A billentyűzet felső-középső részét az ötirányú navigációs gomb uralja. Tőle jobbra és balra két-két funkciógombot, illetve híváskezelő billentyűt találunk, alatta pedig egy C jelzésű törlőgomb teljesít szolgálatot.

Kamera

Ha esetleg azt gondolnánk, hogy ebbe az anorexiás modelljébe a Samsung esetleg egy full gagyi, 1 megapixeles, vagy tán VGA kamerát tett, akkor bizony nagyot tévedünk! Az optika mellett méretes felirat hirdeti, hogy: 2.0 MEGAPIXELS. Az optika egyébként egyáltalán nincs süllyesztve, így félő, hogy rövid idő után összekarcolódik, ezenkívül pedig mind a LED-vaku, mind a tükör hiányzik mellőle.

A legnagyobb felbontás ezúttal konkrétan 1.600×1.200 képpontot jelent, és jó hír, hogy a digitális zoom még ilyenkor is használható. Amennyiben esetleg fogyatkozóban lenne a belső memória, de mi azért mégis fotózni szeretnénk, érdemes lehet lecsökkenteni a felbontást, hiszen rendelkezésünkre állnak a következő üzemmódok: 1.280×960, 1.024×768, 800×600, 640×480, 320×240, 220×176 pixel. A képminőség három lépcsőben állítható, sorozatfelvétel módban pedig 6, 9, illetve 15 képkocka készíthető egymás után, két különböző sebesség mellett.

A kép megkomponálását segíti, hogy a kamera által látottak az egész LCD-t uralják. A fényerő a navigomb vízszintes irányban történő nyomogatásával állítható, sötétben pedig vaku nélkül csupán az éjszakai üzemmód segítségére támaszkodhatunk. A zárhang kikapcsolható és megváltoztatható (öt gyári hang) és a zavaró zoomhang is elnémítható.

A némi fotózási alapismerettel rendelkezők vélhetően örömmel veszik a fényérzékenység állítási lehetőséget (ISO100, 200, 400), a fehéregyensúly birizgálást (napos, ködös, fénycső), illetve talán a digitális effekteket is (fekete/fehér, negatív, szépia, dombornyomott, skicc, antik, holdfény, köd). Az önkioldó 3, 5 és 10 másodperces késleltetést támogat, ezenkívül pedig akár keretbe is fotózhatunk.

A 352×288 pixeles maximális videófelbontás korrektnek mondható. A minőség három fokozatban állítható és választhatunk 320×240, 176×144, illetve 128×96 képpontos felbontást is.

Szolgáltatások

A Samsung SGH-X820-ba egy háromsávos (900/1800/1900 MHz) GSM modult tettek a fejlesztők, és jó hír, hogy a telefon repülőgépes üzemmódban is használható – ilyenkor ugyebár minden vezeték nélküli funkció pihen. A 3G-re áhítozó vásárlójelöltek jobban teszik, ha megvárják az X820-as utódját, mert ebben a modellben még nincs UMTS. Ellenben GPRS Class 10 és EDGE Class 10 egyaránt van benne, mint ahogy a Bluetooth-ról sem kell lemondanunk. Fontos, hogy a készülék a sztereó Bluetooth headseteket is támogatja. A belső memória 80 MB-os kapacitású, de sajnos nem bővíthető memóriakártyákkal.

Az MP3 lejátszó alkalmazás természetesen akár a háttérbe húzódva is képes zenét szolgáltatni. Az MP3, AAC és AAC+ kompatibilis szoftver négy darab hangszínt tartalmaz és a térhatású hangzást is támogatja, több kevesebb sikerrel. Kár, hogy a sztereó FM rádió kimaradt a készülékből, de hát ugyebár az extrém vékony kivitel követel némi áldozatot. Ennek ellenére a vibramotor például belekerült a telefonba – még szerencse!

A hívócsoportos telefonkönyvben maximum ezer bejegyzést menthetünk el, melyek mindegyikéhez tizenkét különböző adat tárolható el, többek közt telefonszámok, e-mail cím, URL és hívókép. Az SMS szerkesztő nem kevesebb mint 1.836 karakterről számol vissza, tehát láncolt üzenetekben akár kisebbfajta regényeket is írhatunk barátainknak. Az SMS memória 200 férőhelyes és persze MMS és e-mail támogatás is került az X820-ba.

A naptárban program, évforduló, emlékeztető és teendő besorolású eseményeket lehet rögzíteni, összesen maximum 400 darabot. Említést érdemel továbbá a diktafon alkalmazás, a számológép, az átváltó, az időzítő, a stopper és a WAP 2.0 böngésző. Szórakoztatásunkról két gyári Java szoftver, a Bobby Carrot és a Freekick gondoskodik.

Konklúzió

A Samsung X820-assal társaságban egyszerűen nem lehet háttérbe húzódni, hiszen mindenki kézbe szeretné venni, meg szeretné tapogatni ezt a rekord vékony mobiltelefont. A készülék szolgáltatási köre ha nem is hibátlan, mindenképpen korrektnek nevezhető. Kíváncsian várjuk a Samsung következő hasonló próbálkozását (SGH-Z370)!

Pozitívum: rekord vékonyság, jó minőségérzet, nagy felbontású kamera, 80 MB-os belső memória, GPRS és EDGE adatátvitel, sztereó Bluetooth támogatás, MP3 lejátszó, WAP 2.0 böngésző, Java MIDP 2.0, jó telefonkönyv és naptár.

Negatívum: közepes kijelző, nem bővíthető memória, nincs 3G és FM rádió, hiányzik a vaku, a működési idő lehetne hosszabb.

A cikk írásának időpontjában a Samsung SGH-X820 az XXL GSM-nél 61.900 forintos áron kapható.