Konferencia a távmunkáról, vállalkozóknak

A Magyar Távmunka Szövetség november 15-én tartja első országos konferenciáját „Okos gazdálkodás humán erőforrásokkal – Távmunkáról vállalkozói szemmel” címmel. A konferencia célja, hogy a távmunkáról bemutassa azokat az információtechnológiai megoldásokat és szervezési módszereket, amelyek elősegítik a távmunka bevezetését, és hozzájárulnak a munkaadók költségtakarékos működéséhez.

Az előadások gyakorlatias megközelítésben, vállalkozói szemmel értékelik az egyes megoldások előnyeit, hátrányait, ezzel segítve a távmunka iránt érdeklődőket, hogy kiválaszthassák a számukra legmegfelelőbb környezetet a távmunka bevezetése során. A konferencia ideje alatt egy bemutatóterem is a résztvevők rendelkezésére áll, ahol a gyakorlatban próbálhatják ki az egyes megoldásokat, és kérhetnek személyre szóló tanácsokat a szakértőktől. A délutáni interaktív kerekasztal beszélgetés pedig olyan gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, amelyek további hasznos segítséget nyújthatnak a távmunka iránt érdeklődő vállalatok, szervezetek számára.

A konferencia ideje alatt SMS-fal fog működni, amelyre kérdéseket lehet beküldeni, és ezekre a kérdésekre a konferencián jelen lévő szakértők válaszolnak.
A konferencia egyes mozzanatai az interneten is követhetőek lesznek.
A konferencia ebédszünetében a Magyar Távmunka Szövetség sajtótájékoztatót tart.

Forgács Tamás, a Magyar Távmunka Szövetség szakmai alelnökének elmondása szerint Magyarországon a távmunka később jelent meg, mint a nyugati társadalmakban, ahol a távmunka megjelenése már a 90-es évek elején elkezdődött, és mára a munkavállalók közel 20 százaléka dolgozik részben vagy egészben távoli munkahelyről.

A késői magyar megjelenésnek a szakértő szerint az az oka, hogy az internet és a számítástechnikai eszközök hazánkban lassabban terjedtek el, hiányos a számítástechnikai tudás, valamint a vállalatok munkaszervezése sem igazodott megfelelő mértékben a versenyképességet elősegítő feladat orientált szemlélethez. Magyarországon jelenleg minden kilenc-tizedik cégnél megtalálható a távmunka valamilyen formája, amely a munkavállalók 4%-át érinti. Magyarországon a távmunka legtöbbször informális, az informatikai lehetőségek elterjedése során spontán alakult ki, és leginkább kiegészítő jelleggel, az irodában félbehagyott munka otthoni befejezését jelenti. Ez azonban nem teszi lehetővé a távmunka gazdasági előnyeinek optimális és tervezhető kihasználását.

Forgács Tamás szerint a távmunka népszerűsége és megbecsültsége, presztízse, elfogadottsága az elmúlt években Magyarországon is jelentősen emelkedett. Növekedett a magasabb képzettséggel rendelkező munkavállalók aránya, valamint már vezető beosztású munkatársakat is alkalmaznak távmunkás munkaszerződéssel.

A távmunkát alkalmazó vállalkozások időnként nagy kreativitást mutatnak a távmunkás munkakörök meghatározásában. Ma már nem kizárólag a gépelési, adatfeltöltési, programozási munkák tartoznak a távoli helyről végezhető munkakörök közé.
Több esetben -a korábban kizárólag hagyományos módon elvégezhetőnek gondolt, -tervezéssel, elemzéssel, felügyelettel, vagy készletgazdálkodással kapcsolatos feladatokat „távmunkásították” a távmunkát alkalmazó cégek.

Példaként említhető egy olyan cég is, amely eredetileg palackozott italok gyártására specializálódott. Számukra a távmunka adta az ötletet hungarikum termék kifejlesztésére, és a védett magyar termék online forgalmazására, rendelhetőségére, -külföldi forgalmazók számára is. Az új üzletág teljes nyilvántartási, kereskedelmi és informatikai háttere távoli helyről, atipikus munkavégzéssel valósul meg.

A távmunka végzéshez szükséges alapismeretek (számítástechnikai, szövegszerkesztői, programozói, illetve idegen nyelvtudás) megszerzése alapvető követelmény, és mind a munkaadók, mind a munkavállalók érdeke lett.

A Magyar Távmunka Szövetség első országos konferenciáján a szakma jeles képviselői tartanak előadásokat a lehetőségekről, a távmunka környezetének kialakításáról, a technológiai és a jogi feltételek megteremtéséről. A konferencián a részvétel ingyenes.