Ártatlan Kína leghíresebb ágyasa, Yang Guifei?

Őséghajlattannal foglalkozó szakemberek munkájának köszönhetően van mit csiszolni a tudásunkon. Ki ne emlékezne ugyanis a leginkább igazságtalanul befeketített kínai szépségre, a Tang dinasztia bukásáért felelőssé tett Yang Guifei-re? Heléna szépsége „csupán” néhány ezer hajót volt képes elindítani Menelaosz Trója elleni hadjárataként, de Yang Guifei nemcsak elcsábította Tang Xuanzong császárt, hanem miatta az uralkodó elfordult hivatali kötelességeitől is, és minden idejét ágyasával töltötte. Mindemellett sokan kapcsolatot tételeznek fel a nő és a lázadó An Lushan között, aki a dinasztia számára végzetes felkelést vezette.

Tang Xuanzong a kínai történelem legjelentősebb császára volt. Megerősítette, majd felvirágoztatta országát, amelyet addig gazdasági recesszió és pénzügyi kimerültség jellemzett. A meggyengült Kína új életre kapott, Ázsia gazdasági és kulturális központja lett, ahol a klasszikus kínai kultúra is elérte tetőpontját. Ám Yang Guifei-hez fűződő szerelme miatt váratlan hanyatlásnak is indult az ország, így nem mással, mint a virágzó kínai kultúra megsemmisítésével vádolták évszázadokon át a nőt. A szépséges ágyas mindeddig hordozta ezt a terhet, de mi van, ha mégsem az ő hibája volt? Márpedig nagyon úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás okolható a múlt eseményeiért.

Paleoklimatológusok egy csapata nemrég lenyűgöző kutatást végzett, mely során egy kínai tóból származó, 16 ezer éves üledékmintát vizsgáltak. Ez alapján évről évre meghatározható a kínai téli és nyári monszun erőssége. A szakemberek egy speciális röntgentechnológia és persze szuperszámítógépek alkalmazásával dolgoznak azon, hogy rekonstruálják a világ klímaváltozásának történetét.

Mint kiderült, a nyári monszun a 8. század közepén változáson ment át, mely szárazabb éghajlathoz és rendszeres aszályhoz vezetett. Pont abban az időben, amikor a császár felhagyott uralkodói kötelezettségeivel, és már csak ágyasa szerelmének élt. Ahogy a szakértők leírták: Kínában a dinasztiaváltás gyakran járt népfelkeléssel, melyet a terméshiány és az éhínség váltott ki. Ez pedig jóval inkább a csökkent csapadéknak volt köszönhető, mintsem a birodalmi vezetésnek.

A dolgot tovább bonyolítja, hogy a glóbusz másik oldalán, pont ebben az időben dőlt össze a maja civilizáció is. Vélhetően mindkét esetet ugyanaz a klimatológiai tényező okozta: a Trópusi Konvergencia Zóna (Intertropical Convergence Zone) áthelyeződése, ahol az északkeleti és délkeleti passzátok találkoznak, és jelentős csapadék hull.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy a múltból semmi sem igaz: „Túl egyszerű volna azt gondolni, hogy egy olyan haladó és összetett társadalomban, mint például a dinasztikus Kína, a változásokért csupán az éghajlat felelős.”