205 weboldalt zártak be kalózkodás miatt

Állami források szerint a tavalyi év szeptembere és idén január között mintegy 436 ügyet vizsgáltak meg, melyek közül 130-ra külföldi felkérések miatt került sor. Ennek során 361 esetben került sor a szerzői jogi sértések megállítására. Jan Csiaohong, az ország Nemzeti Szerzői Jogi Hivatalának helyettes igazgatója úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi pár akció során összesen több mint 90 ezer dolláros büntetést szabtak ki, 71 szervert foglaltak le, és már hat eset jutott bírósági tárgyalási szakaszba. Ezek közül egyben már ítélet is született.

Jellemzően szoftvereket, digitális könyveket, zenéket és tévéadásokat töltenek a kínaiak, legalábbis a lefoglalt számítógépeken többnyire ilyen tartalmakat találtak a helyi hatóságok. Néha nem is kispályáznak a kalózok: a Kína észak-keleti részén található Csangcsunban az összes Internet-kávézót rácsatlakoztatták egy kalózfilmeket tartalmazó adatbázisra. Persze nem meglepő, hogy az egyszeri kínai érdeklődik az ilyen alternatív lehetőségek iránt: habár az ország rohamtempóban fejlődik, az átlagbér még mindig szinte sehol sincsen például a magyar viszonyokhoz képest, azaz a legtöbb kínai filmrajongónak egyszerűen nincsen pénze megvenni az alkotásokat. Amik gyakran amúgy is jelentős késéssel érkeznek csak meg a boltokba.

Annyira beépült a rizs hazájának kultúrájába az illegális tartalmak terjesztése, hogy a zenéket, filmeket és szoftvereket nem ritkán közvetlenül az utcán kínálják fel az érdeklődőknek. Ez az a momentum, ami az Egyesült Államokban már többször is kicsapta a biztosítékot; gyakran ezt a jelenséget szokták felhozni egy-egy Kínával szemben alkalmazott kereskedelmi korlátozás okaként.

Az ország Internetre csatlakozó része hatalmas tömeget alkot: Kína mintegy 843 ezer website-tal és jelenleg 140 millió internetezővel rendelkezik. Ezekkel a számokkal már a második a globális Internet-piacon; az illetékesek azonban nem kívántak becslésbe bonyolódni azt illetően, hogy a fenti weblapok közül mennyin található kalóztartalom.