Fél évtizede tart a kalózper

1993-ban alapították a DrinkorDie (DoD) nevű kalózcsapatot Moszkvában, amely az ezt követő szűk egy évtizedben az egyik legismertebb ilyen jellegű csoportosulássá nőtte ki magát. Olyan események köthetők az underground szervezet működéséhez, mint például a Windows 95 operációs rendszer két héttel a hivatalos megjelenés előtti „kiadása”. Ezeket a „sikereket” a számos egyetemista tagon túl azok a kalózok tették lehetővé, akik a nagy szoftvercsoportoknál álltak alkalmazásban, és az adott gyártó termékeit szivárogtatták ki a nyilvánosság számára.

Nem meglepő tehát, hogy a DoD az FBI célkeresztjébe került, olyan kalózcsoportok mellett, mint a RiSC, RAZOR1911, RiSCISO, Request To Send (RTS), ShadowRealm (SRM), WomenLoveWarez (WLW), és a POPZ. A Szövetségi Nyomozóiroda több vizsgálatot is indított a szervezet ellen, végül egy koordinált razzia (mely stílusosan a Kalóz Művelet – Operation Buccaneer nevet kapta) folytán 2001-ben a DoD egy jelentős részét sikerült felszámolniuk. Több mint 12 országban csaptak le a kalózokra, és összesen 65 embert tartóztattak le illegális szoftverterjesztés vádjával. Köztük volt Barry Erickson, aki 33 hónapnyi szabadságvesztést kapott (bővebben itt), illetve az egyik fő embernek tartott John Sankus, akire 46 hónapnyi börtöntüntetést róttak ki.

A hatóságok kezére került a szervezet másik, 44 éves vezére is, Hew Raymond Griffiths – az ausztrál férfi esetéről is többször beszámoltunk (időrendben: itt és itt. A kontinensnyi szigeten őrizetbe vett kalóz ellen több mint 3 évig folyt a bírósági tárgyalás amerikai kiadatásáról – ez nemrég ért véget. Griffiths elvesztette a pert, és a múlt héten már az Egyesült Államokban kellett tetteiről számot adnia. A Bandido becenevű férfinek nem csak a DrinkorDie vezetése miatt kell felelnie: a Razor1911 és a RiSC warez csapatokban is jelentős szerepet töltött be.

Becslések szerint összesen mintegy 50 millió dolláros kárt okoztak a médiavállalatoknak, ideértve a szoftverfejlesztő cégeket is, a DoD tevékenysége során. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a közel fél évtizede folyó különböző peres eljárások egyikében sem sikerült bebizonyítani, hogy valaha is pénzt kerestek volna illegálisnak minősített tevékenységük által. Sőt, 2005-ben, egy Nagy-Britanniában folyó bírósági meghallgatás során az ügy felperese elismerte: a kalózok nem rendelkeztek anyagi érdekeltséggel, inkább modernkori Robin Hoodként tekintettek magukra.