Netezünk, de nem eleget

A jelentés évente vizsgálja a lakosság internethasználati szokásait, a legutóbbi lakossági adatfelvételkor, 2008 közepén már több mint 3,4 millió 15 éves vagy idősebb honfitársunk, a vizsgált korcsoport mintegy 40 százaléka használta kisebb-nagyobb rendszerességgel a világhálót.

Az ellátottság regionális különbségeit elemezve látható, hogy a főváros 48 százalékos penetrációs értékével még mindig őrzi vezető helyét, de az északnyugati országrész már csaknem beérte az éllovast. Sajnos a többi régió nem fejlődik ilyen gyors ütemben, a leginkább lemaradt Délkelet-Magyarországon a mutató még a 30 százalékot sem éri el.

A különbségek a korcsoportok között is jelentősek. A netezők aránya a 15-24 éves fiatalok körében a legmagasabb, meghaladja a 80 százalékot, és ebben nagy szerepe van az iskolai hozzáférésnek, illetveaz ott elsajátított infokommunikációs kultúra későbbi továbbvitelének. Az életkor növekedésével az internethasználat jelentősen csökken.

A felmérésben a kutatók az internetezés körülményeit is górcső alá veszik. A világháló fokozatos térnyerését mutatja, hogy az egy évvel korábban mért 9 órás értékről 10 órára nőtt a használók bevallása szerint általuk hetente internetezéssel töltött idő átlagos hossza – és ebben már benne vannak azok az új belépők is, akik többsége nem a “heavy userek” közé sorolható. Az internethozzáféréssel rendelkezők kétötöde többet használta a világhálót 2008-ban, mint a megelőző évben, miközben csupán egytizedük nyilatkozott arról, hogy kevesebb időt tölt internetezéssel.

A leginkább intenzív felhasználói csoportnak egyértelműen a fiatalok, a 15-24 éves korosztály számít, de még a 70 éven felüliek körében is számottevően nőtt a hetente böngészéssel vagy emailezéssel töltött idő hossza.

Az internetezők nagy többsége, több mint négyötöde információs forrásként, a tájékozódás kiegészítő vagy éppen kizárólagos elemeként tekint erre a médiára. A felhasználás spektruma persze ennél jóval szélesebb, négyből hárman például szórakozásra vagy kikapcsolódásra is használják a világhálót, ami közel ugyanennyi honfitársunk számára szolgál kapcsolattartási platformként. Örvendetes, hogy az internethasználók kétharmada tanulási, tudásszerzési céllal is böngészi a honlapokat, míg munka céljából kicsit több mint egynegyedük használja az internetet.

A világháló felhasználásának egyik legtöbbet kritizált és dicsért területe az elektronikus kormányzati szolgáltatások igénybevétele. A kutatásban a BellResearch azt is felmérte, mennyire tartják hasznosnak az internetezők az egyes lehetőségeket, az átlagértékek az 1 és 5 közötti pozitív skálán 3,6 és 4,1 között szóródnak. Az élen az űrlapok, iratminták letöltése, valamint az ügyintézési folyamat online indítása áll, míg a válaszadók a legkevésbé érdekesnek a közérdekű kérdésekhez történő hozzászólás, illetve az illetékesekkel történő kapcsolatfelvétel lehetőségét ítélték.

Az igénybevétel aránya egy év alatt nem sokat változott, és a használati mutató szerinti rangsor hasonlít a hasznosság megítéléséhez: űrlapokat a netezők 15 százaléka töltött le, míg közérdekű kérdésekhez százból mindössze öten szóltak hozzá.