április 9.). A változtatás következményeként évi 2,5-3 milliárd forint többletbevétele lenne a jelenleg évi nyolcmilliárdból gazdálkodó alapnak. A javaslatot a kormány elvileg támogatja – ám a szocialista frakció megosztott a kérdésben és a szabad demokraták is vacillálnak, ugyanis a internetszolgáltatók minden fórumon tiltakoznak a számukra új elvonás ellen. Ha az NKA vezetőinek nem sikerül meggyőzni ellenzéki képviselőket a javaslat támogathatóságáról, a törvény megbukhat a szavazáson. Ennél rosszabb forgatókönyv lenne az NKA számára, ha csak az internetadót utasítanák el a honatyák, ezzel párhuzamosan ugyanis mintegy száz termékről, illetve szolgáltatásról levennék a járulékot. A tervek szerint nem kell fizetni a járulékot a jövőben a magnetofon, az üres cd-lemezek, dísztárgyak vagy a képkeretek után, ezzel a javaslattal az NKA évi 500 millió forint bevételről mondana le. Amennyiben a törvény tárgyalása olyan fordulatot venne, hogy az internetadó kikerülne a javaslatból, valószínűleg visszavonja a kulturális tárca a javaslatot – mondta kérdésünkre Harsányi László, az NKA elnöke.
A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) tagvállalatai kulturális termékeik hirdetési árbevétele és terjesztési árbevétele után egyaránt 1-1 százalékos kulturális járulékot fizetnek. Annak bevezetése óta a magyar lappiac iparági környezete jelentősen átalakult. Mindezeket figyelembe véve az MLE nyílt levélben arra kérte Hiller István kulturális minisztert, hogy fontolja meg a járulékfizetés mérséklését és a terjesztési árbevételek után fizetett járulék elhagyását.
A törvényjavaslathoz benyújtott módosításokról várhatóan két hét múlva szavaz a parlament.