Külső videokártya az Atitól (is)

Nemrég jelentette be (ismét) az Nvidia alapokra épülő külső, noteszgépekhez fejlesztett videokártyáját az Asus – a ROG XG Station egy GeForce 8600 GT alapú videokártyát tartalmaz, illetve rendelkezik Dolby Digital 5.1 csatornás hangvezérlővel is. A laptophoz ExpressCard interfésszel csatlakoztatható, ami nagyjából értelmetlenné is teszi a fentinél nagyobb tempójú videokártyák alkalmazását. Ezen a felületen keresztül ugyanis maximum 250 MB/s-os sávszélesség érhető el, mivel az ExpressCard PCI Express x1-en keresztül kommunikál a hordozható számítógép processzorával. További részletek itt.

Hasonló termékről számolt be nemrég az Ati, mely eXternal Graphics Platform (XGP) névre keresztelte fejlesztését. Funkciója a fent említett eszközzel analóg – notebookokhoz és kisméretű (alacsony 3D-s teljesítményű) személyi számítógépekhez szánják, mint külső csatlakoztatású videovezérlőt. Az AMD leányvállalatának közlése szerint évekig tartó kutatás és fejlesztés előzte meg az XGP létrejöttét, és akár ipari szabvány is lehet belőle.

Az Ati XGP modulok saját grafikus processzort és memóriát tartalmaznak, például Ati Radeon HD 3870-es GPU-t és 512 MB-nyi GDDR4 RAM-ot. Emellett került beléjük egy tápegység és egy USB-s HUB, hogy a felhasználó olyan eszközöket tudjon hozzá csatlakoztatni, mint egy TV-tuner. Sőt – szemben az Asus erősen behatárolt lehetőségeivel – akár egyszerre kettő ilyen külső videovezérlő is hozzácsatlakoztatható a „felturbózni” kívánt számítógéphez.

Nem kerülhető meg a kérdés: milyen módon kerül összeköttetésre egy notebook az Ati fejlesztésével? Nos, az XGP modulok egy speciálisan erre a célra fejlesztett, könnyen csatlakoztatható PCIe 2.0 kábellel képesek kapcsolatot létrehozni – a vezetékeket a Japan Aviation Electronics Industry (Japán egyik légielektronikával foglalkozó vállalata) készíti. Egy külön licencmegállapodásnak köszönhetően az első termék kereskedelmi forgalomban való megjelenésétől számított egy évig csak az AMD használhatja ezt a speciális csatlakozó- és kábeltípust, illetve ezen idő alatt csak a JAE adhatja el a chipgyártó számára. Ezt követően azonban „szabad a vásár”: megnyílhat az út harmadik gyártótól érkező termékek piacra dobása előtt is.

Van azonban egy kis hendikepje a megoldásnak. A Windows Vista megkötései miatt a rendszer csak akkor használható, ha az alapgép is AMD/Ati chipkészlettel bír, azaz vagy integráltan, vagy diszkrét formában, de AMD-s grafikus vezérlő van benne. A Microsoft operációs rendszere ugyanis egyetlen grafikus drivert enged működni, így nem Redmond megkötése miatt nem lehet Nvidia videokártyát tartalmazó számítógépekhez csatlakoztatni az XGP-t. Plusz feltétel, hogy a BIOS-nak fel kell ismernie a külső grafikus adaptert – ez azonban az újabb noteszgépeknél már nem jelenthet problémát.