Sok magyar internetezik, de…

Minden második magyar háztartásban található legalább egy számítógép, az otthonok 42 százaléka pedig internethozzáféréssel is rendelkezik, ugyanakkor több fejlett technológiát nem, vagy alig vesznek igénybe a magyarok. Így például csak kevesen használnak WLAN-eszközöket, saját otthoni számítógépes hálózatot, játékkonzolokat és meglepően kevesen játszanak online – derül ki a hálózati eszközökben utazó D-Link magyarországi képviselete által megrendelt piackutatásból, amelyről a HWSW.hu számolt be.

Ismerős számokA vállalat megbízásából készített felmérés nagyjából 1500 háztartás számítástechnikai felszereltségének feltérképezésére vállalkozott, a megkérdezettek a 14 és 69 év közötti korosztályba tartoztak, emellett lakóhely és iskolázottság szerint, valamint a jövedelmi helyzetük alapján is különbséget tettek köztük. A felmérésből nem túl meglepő módon kiderül, hogy a legmagasabb arányban a budapesti és nagyvárosi lakosok rendelkeznek számítógéppel, internethozzáféréssel, és zömében ők használnak olyan megoldásokat, mint az otthoni és vezeték nélküli hálózat, médialejátszó vagy webkamera.

Ezt az arányt természetesen jelentősen befolyásolja az ezen térségekre jellemző magasabb jövedelem, emellett itt is jellemzően a technológiai újdonságokra legnyitottabb, 26-35 év közötti korosztály alkalmazza a felsorolt technológiákat a mindennapjaiban. Az internethozzáféréssel rendelkező felhasználók a D-Link felmérése szerint jellemzően magas iskolázottságúak, a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, jövedelmi helyzetük azonban kevésbé befolyásoló tényező, azaz a magyarok bátrabban, akár erőn felül költenek az új technológiákra.

Saját otthoni hálózat a háztartások 23 százalékában található – ez többségében vezetékes hálózat (18 százalék), a vezeték nélküli belső hálózat aránya mindössze 5 százalék. A Wi-Fi háló leginkább a Közép-Magyarországon élő, 25 év alatti korosztály és a közepesen magas jövedelemmel rendelkezők körében népszerű. A felmérés eredménye szerint az otthonok jelentős része vezetékes szélessávon keresztül csatlakozik az internethez – 48 százalékuk xDSL-kapcsolatot, 30 százalékuk kábelnetet használ. Érdekes módon ez a felmérés valamivel magasabb xDSL- és lényegesen alacsonyabb kábelnetes penetrációt mutat, mint a Nemzeti Hírközlési Hatóság legutóbb idén júniusban kiküldött gyorsjelentése. Ez utóbbi országosan 779 ezer xDSL és mintegy 668 ezer kábeles előfizetéssel számol.

A multimédia vajon mi?A szélessávú kapcsolatra épülő, az internet kínálta lehetőségeket kihasználó, úgynevezett “digitális otthon” termékek (hálózati médialejátszók, átjátszók, játékkonzolok stb.) elterjedtsége ma még igen alacsony. Jellemző, hogy multimédiás lejátszó alatt a válaszadók többsége a DVD-lejátszókat értette, a felsorolt eszközök elterjedtsége viszont alig mérhető. A megkérdezettek mindössze 5 százaléka birtokol otthon játékkonzolt (saját bevallásuk szerint 79 százalékuk egyáltalán nem is játszik, és csak három százalékuk játszik interneten keresztül) és csupán két százalékuknál van WLAN-eszköz.

Jó eséllyel hibás statisztikai adat a háztartások 3 százalékos HDTV-ellátottsága — utóbbi egyes piaci szereplők felmérései szerint már a nyár elején, még az olimpia előtt túllépte a tíz százalékot a fővárosban, míg vidéken meghaladta az öt százalékos határt.