Új generációs Internet

Álomszerű víziók és hangzatos, ám meglehetősen általános célkitűzések helyett konkrét célokra és cselekvési tervre van szüksége az Európai Uniónak, hogy tíz éven belül a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága lehessen – hangzott el a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Technológiai Platform és az eMobility Európai Technológiai Platform által szervezett, „Platformok az ICT jövőjéért” című nemzetközi konferencián. A rendezvényen hazai és az Európai Unió országaiból érkező informatikai és távközlési szakemberek vázolták fel a jövő kutatás-fejlesztési trendjeit, köztük néhány ígéretes hazai kezdeményezéssel.

Az előadásokban elhangzott: 2015-ig várhatóan Európa-szerte elterjed majd a 100 Gigabit/sec sebességű adatforgalmat lehetővé tevő szélessáv, 2020-ig pedig megjelenik majd az internet új generációja, amely biztos alapot ad a gépek közötti kommunikációhoz, és lehetővé teszi olyan intelligens informatikai rendszerek működtetését, amelyek a környezetük változását képesek érzékelni, és szükség esetén reagálni rá.

Egészségügyi téren komoly segítséget jelenthet például a súlyos betegek vagy egyedülálló idős emberek ellátásában az implantált vezeték nélküli bioszenzorok kifejlesztése, amelyek valós időben képesek érzékelni a vérkép, szívritmus vagy agyhullámok szabályostól eltérő változásait, és szükség esetén automatikusan riasztják az orvost. Ígéretes kutatások folynak a szájmozgás keltette idegrendszeri jelek feltérképezésére és hangokká alakítására, amelynek révén a közeljövőben valósággá válhat robot végtagok gondolati vezérlése is.

A jelenleginél jóval környezetkímélőbbé, gyorsabbá és hatékonyabbá tehetik majd a városi közlekedést az intelligens dugófigyelő rendszerek, amelyek az autóforgalom függvényében képesek a pillanatnyi igényeknek megfelelően módosítani és összehangolni a közlekedési lámpák működését. A megfelelő hely- és mozgásérzékelők kifejlesztésével a járművek a jövőben akár emberi közbeavatkozás nélkül is eljuthatnak majd az egyik pontból a másikba.

A Magyarországon folyó ígéretes kutatási projektek közül érdemes megemlíteni a biometrikus azonosításra vonatkozó kutatásokat, amelyek célja, hogy hang-, arc- és alakfelismeréssel határozzák meg a személyazonosságot. Szintén izgalmas hazai kutatási terület a virtuális világ és a valóság összefüggéseinek, átfedéseinek vizsgálata, amely a jövőben forradalmasíthatja a 3 dimenziós tervezést.