A munkahelyén netezik leginkább a magyar

A digitálisan írástudók aránya a felnőtt lakosságon belül 2008-ban 52 százalék volt, vagyis a magyarok több mint fele rendelkezik számítógép-felhasználói tapasztalattal. Rendszeres internethasználónak (legalább heti egy alkalommal internetezőnek) vallotta magát a 18 évesnél idősebb lakosság 40 százaléka, valamint számítógép-használónak további 14 százaléka. Csak a debreceni, a szegedi és a siófoki kistérség éri el a főváros és környékén tapasztalható internet intenzitás szintjét. A települési adatok alapján Szentendre a leginkább „internet intenzív” magyarországi település.

Az Európai Unió országaiban átlagosan a munkavállalók fele használ napi munkájához számítógépet; az arány 2007-ben Finnországban volt a legmagasabb (70 százalék), a legalacsonyabb pedig Romániában és Bulgáriában (20 százalék és 25 százalék). Magyarország ebben a tekintetben a térség országainál kedvezőtlenebb helyzetben volt: a hazai munkavállalóknak csupán a 35 százaléka használt rendszeresen PC-t a mindennapi munkavégzés során.

A magyar 18 év feletti számítógép-használók egyharmada (34 százalék) hobbi jelleggel, azaz naponta legfeljebb 1 órát használ PC-t. Hasonló arányban vannak azok (35 százalék), akik naponta 2-4 órát számítógépeznek, míg a számítógép-használók szintén körülbelül egyharmada (31 százaléka) több mint 4 órát ül a képernyő előtt. A számítógép-használók körében egy főre vetítve a napi használat átlagos időtartama 3,8 óra. A leginkább jellemző a munkahelyi PC-használat, a gazdaságilag aktív számítógép-használók átlagosan 4,8 órát töltenek számítógép előtt a munkahelyükön, míg az otthoni számítógépezés átlagosan 2 órát tesz ki a felhasználók napi programjában.

A számítógép-használat mértékét tekintve a legfiatalabb korosztály található az élen, a 18-29 évesek átlagosan 4,6 órát számítógépeznek naponta, míg a 30-59 évesek átlagosan 3,4-3,8 órát, a 60 év feletti számítógép-használók ennél átlagosan egy órával kevesebbet, 2,8 órát töltenek a számítógép előtt. A tanulók és a gazdaságilag aktívak töltik a legtöbb időt a monitor előtt, átlagosan napi 4,2 és 4,6 órát, azaz a különbség minimális, míg a nyugdíjas számítógép-használók ennél lényegesen kevesebbet, átlagosan 1,7 órát ülnek számítógép képernyő előtt. A számítógép előtt töltött idő a megyeszékhelyen vagy a fővárosban élő számítógép-használók körében 4,1-4,2 óra, míg a városban, községben élők esetében átlagosan 3,5 óra naponta.

Az internetezők 43 százaléka hobbi felhasználó, azaz naponta legfeljebb 1 órát tölt a világháló böngészésével. Harmadukról elmondható, hogy napi 2-3 órát is interneteznek, s negyedükre igaz (24 százalék), hogy több mint 3 órát szörfölnek a weben naponta. Az internet-használat átlagos napi időtartama 2,8 óra. A különböző elérési helyek közül a munkahelyi internetezés teszi ki a legtöbb időt, a gazdaságilag aktív internetezők naponta átlagosan 2,8 órát böngészik a világhálót, míg az otthoni internetezés átlagosan napi 1,9 órát vesz igénybe. A tanulók az iskolákban másfél órát (1,6) interneteznek naponta.

Továbbra is jelentős különbség van az internet használatának mértékében az idősebbek és a fiatalabbak között, ez a differencia hosszútávon várhatóan csökkenni fog. A 18-29 éves korosztály naponta átlagosan 3,9 órát internetezik, a 30-39 éves, a 40-49 éves és az 50-59 éves internet-használó korcsoportok között az internetezés átlagos időtartamát tekintve nincs számottevő eltérés (2,2 óra, 2,3 óra és 2,1 óra naponta), míg a 60 év feletti internetezők naponta átlagosan 1,8 órát böngészik a világhálót.

A dolgozók átlagosan 2,8 órát töltenek internetezéssel, a tanulók másfélszer ennyit (átlagosan napi 4,2 órát), míg a nyugdíjasok ennél lényegesen kevesebbet, átlagosan napi 1,4 órát interneteznek. Az internetezéssel töltött idő a megyeszékhelyen vagy a fővárosban élő internetezők körében 2,9-3,1 óra, míg a városban, községben élők esetében átlagosan 2,6 óra naponta.