A programozó legyen felelős a munkájáért(?)

A szigorú európai uniós szabályozásoknak köszönhetően a tagállamok területén legálisan nem lehet forgalomba hozni olyan termékeket, melyekre a gyártó nem vállal – értéktől függően, törvényben meghatározott ideig – garanciát. Biztosra mehetünk tehát, ha egy áruházban, márkaképviseletben vásárolunk, akkor az áru megvétele után nyugodtak lehetünk: ha idő előtt meghibásodik, lesz hova visszavinni.

Teljesen más a helyzet ugyanakkor a szoftverekkel (igaz, ez nem csak Európában, hanem a világon mindenhol így van). Az alkalmazások fejlesztője, kiadója semmilyen garanciát nem vállal magára egy esetleges hibás működés vagy benne felejtett biztonsági rés kapcsán. Ezeket a feltételeket ráadásul a felhasználónak rögtön az adott szoftver telepítésekor el kell fogadnia, vagy jogszerűen nem is használhatja a programot.

Ezen kíván változtatni az Európai Bizottság: az egyelőre még csak terv szintjén létező új fogyasztóvédelmi törvény a szoftverekre ugyanazokat a szabályozásokat húzná rá, amelyek az egyéb termékekre vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztők felelősséggel tartoznának alkalmazásaikért. Viviane Reding és Meglena Kuneva biztosok elmondása szerint ezzel a változtatással megszűnne az a joghézag az EU fogyasztóvédelmi törvényében, amely jelenleg nem terjed ki a szoftverlicencelésre.

Érthető okokból nem fogadták kitörő lelkesedéssel a törvénytervezetet a fejlesztővállalatok. A BSA megemlítette reagálásában, hogy aggályos a programozói felelősséghez ragaszkodni egy hardveresen heterogén környezetben, ahol gyakran nem is a kóderek munkája miatt történnek hibák a szoftverek futása közben. De nem örültek a nyíltforrású alkalmazások fejlesztésével foglalkozó szakemberek sem. A Linux kernel egyik vezető fejlesztője, Alan Cox még 2007-ben nyilatkozott úgy egy, a Lordok Háza által létrehozott bizottság előtt Nagy-Britanniában, hogy a szoftverfejlesztőket nem lenne szabad ugyanolyan mértékben felelőssé tenni termékeikért, mint ahogyan az a fizikai áruk előállítóira vonatkozik.