Katasztrófa utáni helyreállítás

A Symantec nyilvánosságra hozta a katasztrófa utáni helyreállításról szóló, öt éve évente lefolytatott nemzetközi felmérése idei eredményeit. A tanulmányból kitűnik: a leállások költségei egyre magasabbak, a szolgáltatási színvonallal szemben pedig egyre szigorúbb követelményeket támasztanak. A vállalkozásra leselkedő veszélyek csökkentése érdekében is egyre nagyobb a katasztrófa utáni helyreállítás kényszere. A tanulmány arra is rámutat, hogy bár 2009-ben nőtt a katasztrófa utáni helyreállításra szánt összeg, e szint az elkövetkező néhány évben valószínűleg nem növekszik tovább. A magyar válaszadók 70 százaléka nagyobb büdzsére számít ugyan, de az informatikai szakembereknek világszerte ugyanannyiból vagy kevesebből kell többet kihozniuk.

A tanulmány kiemeli, hogy bár a helyreállításra kitűzött idő világszerte átlagosan négy órára csökkent 2009-ben (Magyarországon 3,5 óra, Ausztráliában és Brazíliában 2, Malajziában 10 óra szerepel a helyreállítási tervben a legfontosabb applikációkra), a katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálása és a virtualizálás továbbra is komoly erőpróbát jelent a szervezeteknek. A válaszadók azt jelezték, hogy a katasztrófa utáni helyreállítás kipróbálása nagyobb mértékben hat a vevőkre és a haszonra. A tanulmány szerint minden negyedik próba sikertelen világszerte. Magyarországon a tesztek 42 százalékában nem sikerül elérni a kitűzött célt a tervezett időn belül, Spanyolországban és Franciaországban ez a szám 40 százalék, míg a megkérdezett mexikói szakemberek közül tízbből csupán egynek jelent gondot az időkorlát.

A szervezetek közel egyharmada nem próbálja ki virtuális környezetben a katasztrófa utáni helyreállítási terveit, és a virtuális környezetek ennél valamivel nagyobb részéről nem készül rendszeres mentés. Ez rámutat a nagyobb mértékű automatizálás és a különböző környezetek között működő eszközök szükségességére. Magyarországon például a megkérdezett cégek hetven százaléka szembesült már a természeti katasztrófa, tűz- vagy vízkár után szükséges helyreállítás feladatával, sőt, több mint egyharmadának (36%) származott kára emberi hibából. A megkérdezett magyar cégek 94 százalékánál okozott rendszerhiba, szoftver- vagy hardverprobléma gondot, ezzel Magyarország a listavezető. A második és harmadik helyen Japán és Dél-Afrika áll 88 százalékkal, míg Nigériában 66%, a listát záró Mexikóban pedig 64 százalék ugyanezen szám.