A kamatmentességnek árat is szabnak a pénzintézetek

A magas színvonalon végzett fogyasztóvédelmi tevékenység egyre fontosabbá válik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) számára, hiszen hatásos verseny nem létezhet tudatos, jól informált fogyasztói döntések, vagyis ilyen döntéseket hozó fogyasztók nélkül.

A GVH – horizontális, minden szektorban a fogyasztók tudatos döntése felett őrködő hatóságként – általános, szektorsemleges elvek mentén alakítja mindennapi munkáját. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kísérne fokozott figyelemmel egyes kiemelt területeket, ahol miközben a fogyasztói tudatosság közismerten alacsony, bonyolult, sokjellemzős termékekkel kapcsolatban hoznak a fogyasztók magukat hosszú időre egy-egy vállalkozáshoz kötő döntéseket.

Ilyen ágazat a pénzügyi szektor, amelyben a GVH 2005-től negyven ügyet indított, az esetek többségében a jogsértő magatartást kimondó határozatot hozott és mintegy 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki a hiányos, pontatlan vagy valótlan tartalmú fogyasztói tájékoztatások közzététele miatt. Az eljárások kiterjedtek úgy bankok, biztosítók, pénztárak, mint ügynökeik tevékenységének ellenőrzésére, illetve például a fogyasztói csoportok szervezésére vagy az életjáradéki szolgáltatások nyújtására.

A lakáshitel-konstrukciót népszerűsítő tájékoztatások kapcsán problémaként merült fel, hogy a reklám üzenete “lakáshitel”-re, “lakás- és jelzáloghitel”-re vonatkozott, viszont az akció ezen csoportok csak egy részére, konkrétan magasabb kockázatú devizaalapú hitelre volt érvényes. A Versenytanács valamennyi esetben figyelembe vette, hogy a jellemzően hosszú időtartamra kötött szerződésről a hirdetések nem adtak objektív képet.

Jogsértő magatartás megvalósulását a hitelkártyákkal kapcsolatos azon tájékoztatások esetében állapította meg a Versenytanács, amelyekben nem tüntették fel, hogy kamatmentesség csak vásárlás esetén érhető el, a kamatmentességhez a teljes tartozás fizetési határidőre történő megfizetése szükséges és a teljes tartozásba nemcsak a vásárlások értékének összege, hanem a bank felé a hitelkártyával összefüggésben bármilyen jogcímen fennálló tartozás (tranzakciók, illetve a költségek, díjak teljes összege) beleértendő.

A GVH gyakorlata értelmében, ha egy tájékoztatás kiemel lényeges körülményt, akkor az egymással összefüggő, egymástól elválaszthatatlan feltételeknek, azok létének egyidejűleg kell kitűnnie az adott tájékoztatásból. Ezen elvárás tükröződik a megtakarítási (betéti) termékek esetében is, amikor az időleges, akciósan magasabb kamat nem reklámozható oly módon, hogy a fogyasztó nem kap egyértelmű tájékoztatást a később csökkenő kamat átmeneti jellegéről. Ezenkívül feltüntetendő, ha a hirdetett akciós kamat csak meghatározott esetekben (új megtakarítás, x millió forint feletti összeg) érhető el, illetve az “akár” szó használatakor lényeges, hogy a megadott “akár x %” kamatmértéket az ügyfelek jellemzően elérhessék.

Ezek mellett a GVH kilenc ügyet indított az úgynevezett fogyasztói csoportok által közzétett tájékoztatásokkal kapcsolatban, amely csoportokban elsősorban sorsolással juthatnak hozzá a rendszeres hozzájárulást fizető tagok a megvásárolni kívánt ingósághoz vagy ingatlanhoz. Az ilyen vállalkozások tájékoztatásai révén a fogyasztók gyakran arra a téves következtetésre jutottak, hogy hitelhez jutnak.