– Tíz évvel ezelott jelent meg a Vodafone Magyarországon. Ön akkor még egy másik céget vezetett. Hogyan emlékszik vissza, miként várta az újabb mobiltelefon-szolgáltató megjelenését?- Abban az idoben és abban a szerepemben két szempontból figyeltem az új mobiltelefon-társaság piacra lépését. Részben a nagy informatikai rendszerintegrátor, a Compaq vezetojeként arra számítottam, hogy az újabb szereplo megjelenése további piaci lehetoséget teremt számunkra, hisz ekkorra már a másik két társaságot számos megoldással láttuk el. Másrészt pedig az is látható volt, hogy az akkori piacon a mobiltechnológia még sok lehetoséget rejt magában. Arra lehetett tehát számítani, hogy egy újabb szereplo megjelenése jobban felgyorsíthatja az eseményeket, jóllehet az addigi két társaság (a Westel 900 és a Pannon) már akkor is versenyzett egymással, s a cégek lépegettek is elore. Amikor pedig az is kiderült, hogy az újabb szereplo az egyik legnagyobb mobiltelefon-társaság, a Vodafone lesz, akkor már arra is számítottam, hogy a cég számtalan új dolgot (szolgáltatást, megoldást, kultúrát) hoz majd a magyar piacra. Annyira ígéretesnek tunt számomra az új szereplovel kapcsolatos várakozás, hogy felvetettem a Compaq-központban: szálljunk be a vállalkozásba, ám végül ez nem valósult meg. De ettol függetlenül egy izgalmas, érdekes idoszak volt ez a tíz évvel ezelotti a magyar mobiltávközlés történetében.- Az utóbbi három évben már ön irányítja a Vodafone Magyarországot. Mely idoszak volt nehezebb, a kezdetek, vagyis a három évvel korábbi, vagy a jelenlegi?- Egyértelmuen az elso idoszak volt számomra a nehezebb, ugyanis halmozottan hátrányos helyzetu voltam, amikor ideérkeztem, legalább három területen is megmutatkoztak a hiányosságaim: a Vodafone, a szakma, illetve a csapat ismerete terén. Mindeközben indulásomkor sok mindent meg kellett változtatnom, eléggé egykezes vezetéshez volt szokva ez a társaság, én viszont azt vallom, hogy mindennek az adott szinten kell eldolnie. A legnagyobb kihívást pedig a csapat építése jelentette számomra, én ugyanis mindenkor csapattal, csapatban szerettem dolgozni. E téren tehát az itt eltöltött elso idoszak az egyéni küzdelem korszaka volt, de mára összeállt egy olyan társaság – egy 1200 fos csapat -, amellyel egészen másként tudjuk megoldani a különbözo feladatokat, mint három évvel ezelott.- És a jelenlegi az egy könnyu idoszak?- Abszolút nem. Ez egy kemény idoszak, nehéz feladatokkal, foként ha arra gondolok, hogy miután egy csomó dolgot rendbe tettünk, s következhetne az aratás, ehelyett megérkezik a szél és a jégeso, ami majdnem mindent elvisz. Kezdhetjük újra az építkezést. De ma már ez is teljesen másként történik, mint egykor, hisz mint mondtam, számomra egészen más csapatban építeni, mint egyedül.- A szél okozta károkról késobb még ejtsünk szót! Most viszont még egy másik kihívásról kérdezném. Jól gondolom, hogy jelenleg a verseny minden korábbinál élesebb?- Így van. A verseny egyre erosebb, hisz mindenki óriási nyomás alatt van – két-három irányból is érkezik a szorítás -, a torta pedig megy össze. Mindig azt vallottam, hogy miközben szükséges a verseny, mindenkinek arra is törekednie kell, hogy a torta nagyobb legyen. Meggyozodésem, hogy míg korábban az it-, most pedig a távközlésbe invesztált beruházások megtérülése jobb, mint sok-sok egyéb területen. Ezért is lenne célszeru a torta növelése. Én magam részben a torta gyarapítása miatt vállaltam el fél évvel ezelott az IVSZ-en belül muködo távközlési terület vezetését, ahol közösen próbáljuk elérni a távközlés és az ország számára is fontos döntések megszületését. A verseny tehát erosödik, s nagy a nyomás az anyacégek részérol, hiszen még jobb eredményekre van szükség ahhoz, hogy az invesztíciókat finanszírozni tudják. Másrészt az Európai Unió és a szabályozó hatóság is eléggé sújt bennünket, hiszen minden év úgy kezdodik, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság 10-15-25 százalékkal csökkenti a kapcsolási díjat, miközben 10-20-50 vagy 80 százalékkal csökkentenünk kell az sms- vagy az adatroaming-tarifákat. Ráadásul eközben úgy érezzük, hogy a mobiliparág megítélése – legalábbis az állami sarc, adózás okán – a klasszikus három T közül az éppen megturt kategóriába tartozik, s ez azért is fáj nekünk, mert ezzel párhuzamosan a fix üzletág (például a széles sáv fejlesztése) komoly állami támogatásban részesül, miközben nekünk a mobil-szélessávért Európában messze a legmagasabb frekvenciadíjakat kell fizetnünk. Tehát egyfajta ellenszelet is érzünk.- A háromszereplos piaci versenyben milyen kitörési pontok lehetnek a cégek, illetve a Vodafone számára?- Egyértelmuen új piaci területeken kell ilyen pontokat keresnünk, hisz a hangfronton már kevés a játéktér. A három mobiltelefon-társaság ugyanis a hangátviteli piac több mint 75 százalékát uralja, vagyis 25 százaléknál kevesebb maradt a vezetékes iparágnak. A piaci penetráció pedig messze száz százalék fölött van, tehát egyértelmuen a mobilinternet terén lehet kitörési pontokat keresni, illetve az egyéb olyan mobilszolgáltatások terén, amelyek egyike-másika már meg is érkezett Magyarországra. A gép-gép közötti kommunikáció ilyen lehetoség például, illetve a mobilon keresztül történo fizetések. Ezek kapcsán néminemu felhasználói percepción kell átlépni annak érdekében, hogy még többen használják a mobilt például parkolásra vagy autópálya-matrica vásárlására. Ezek mellett van egy másik terület, ahol kitörési lehetoséget látok, ez a BKV-, illetve a MÁV-menetjegy sms-ben történo megváltása, ehhez azonban át kellene lépni az államigazgatási gátakat annak érdekében, hogy a különbözo kártyák helyett a mobilkészüléket fogadják el azonosító eszközként. Ezekkel persze nem szerzünk versenyelonyt, hisz a másik két cég is erre törekszik, de ha a torta nagyobb, az mindenkin segít. Kitörési pontot a Vodafone globális szerepe jelenthet számunkra, ezért folyamatosan nyomon követjük, hogy a vállalat milyen lépéseket tesz a különbözo országokban, s azokból mit lehetne átvenni, illetve azt is megvizsgáljuk, hogy a különbözo Vodafone-vállalatok közötti szinergiát miként tudjuk kihasználni.- A Vodafone tíz évvel ezelott harmadikként lépett a piacra. Lehet-e egykor második vagy elso a rangsorban?- Ez egy definíciós kérdés, vagyis ez attól függ, hogy mit mérünk. Miközben mindenki a bronzérmünket emlegeti, számos olyan terület van, ahol második vagy elso helyen állunk. Például a szerzodéses ügyfelek terén kedvezo a pozíciónk, a mobilinternet során átvitt adatmennyiségben pedig a másik két szolgáltató elott járunk, tehát e téren nálunk a legaktívabbak az ügyfelek. A legfrissebb, szeptemberi adatok szerint például az egy elofizetore jutó átlagos havi mobil adatforgalmunk 30 százalékkal nagyobb volt, mint a piaci átlag, a forgalmat bonyolító mobilinternet-elofizetések terén pedig 27 százalék feletti a részesedésünk. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ebben az iparágban az az öt év, amivel mi késobb jelentünk meg Magyarországon, óriási elonyt jelentett a másik két, nagyon eros és kiváló piaci szereplonek. A mobilinternet terén viszont csak egyéves hátrányunk volt, s azt mára le is dolgoztuk. A Vodafone-csoporton belül egyébként a magyarországi cég – a profitabilitás, a vállalt tervek teljesítése alapján – az elmúlt egy-két évben az éltanulók egyike lett.- A szolgáltatás kapcsán az ügyfelet két dolog érdekli, hogy mit kap és mennyiért. Azt már hallottuk, hogy minél többet akar nyújtani a cég, de várható-e az árak további mérséklodése?- Biztosan, bár a magyarországi mobilfelhasználók nagyon jó helyzetben vannak, hiszen itt találhatóak Európában a legjobb hálózatok, az árszint pedig – európai összehasonlításban – az alacsonyabb régióban van. De vannak még tartalékok, amelyek alapján további árcsökkenések várhatóak, bár ezek már aránylag limitált mértékuek lehetnek. Inkább abba az irányba haladunk, hogy az emberek azonos összegért több szolgáltatáshoz juthatnak, vagyis a különbözo kombinációknak köszönhetoen az ügyfelek még olcsóbban juthatnak a szolgáltatásokhoz.- Térjünk vissza az említett “viharkárokra”! Hogyan reagáltak az üzleti és a lakossági elofizetok a gazdasági kihívásokra, vagyis milyen hatásai voltak a krízisnek a cégre vonatkoztatva?- Abban reménykedtünk, hogy a mi iparágunkat ez a vihar nem fogja utolérni, de ma már tudjuk, hogy ez nem volt egy megalapozott várakozás. Ha ugyanis no a munkanélküliség, ha a családok számára kevesebb lesz az elköltheto pénz, ha fizetésképtelenné válnak, illetve csodbe mennek a cégek, nos ezek kihatnak minden olyan területre, amellyel ezek a személyek vagy vállalkozások kapcsolatban voltak, így a távközlésre is hatást gyakorolnak ezek a jelenségek. Csak hogy mindezt adatokkal is érzékeltessem, a háztartások fogyasztása 2009 elso félévében 5,3 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt év hasonló idoszakához képest. Ez ido alatt a mobilszektor bevételei 4,1 százalékkal csökkentek, ami ugyan alacsonyabb a más területeken elszenvedett visszaesésnél, de magasabb, mint amire számítottunk. Az elmúlt kilenc hónap alatt körülbelül 500-600 ezerrel csökkent a sim-kártyák száma az országban, s a fizetésképtelenné váló kis- és közepes vállalatok beragadt számlái is apasztották a bevételeinket. Mi azt érzékeljük, hogy az alap- és a luxusszolgáltatás között billegünk, s bár nincs drasztikus visszaesés, sokan elhalasztják például a készülékek cseréjét, s olyanok is vannak, akik visszaadják készüléküket, összességében tehát mérséklodik a forgalom, illetve a bevétel. Ebbol pedig az következett, hogy profitabilitásunk megtartása érdekében csökkenteni kellett a költségeinket.- Mely területeken sikerült lefaragni a költségekbol?- A költséghatékonyság kapcsán a legmagasabb prioritást a munkahelyek megorzése kapta. Így aztán foleg más területeken racionalizáltunk, egy sor szerzodést újratárgyaltunk, például összébb húzódtunk az épületben, kevesebb autót használunk, s bár a tréningbüdzséhez nem nyúltunk hozzá, igyekszünk azt hatékonyabban felhasználni. A költségcsökkento intézkedések részeként Budapestrol Miskolcra költöztettük egy nagyobb részlegünket, az ügyfélszolgálatot, ami ott költséghatékonyabban tud muködni. A feladat tehát egyértelmu volt: kevesebb eroforrásból kellett legalább annyit kihozni, mint korábban.- Az elmúlt év a negyedik szolgáltató esetleges megjelenésétol volt hangos. Van-e reális lehetosége egy újabb szereplo piacra lépésének?- A jelenlegi piaci körülmények között Magyarország nem egy optimális befektetési célpont, s ez igaz minden iparágra (benne a távközlésre is), hisz mindenütt azt tapasztaljuk, hogy a befektetok óvatosak. Az nyilvánvaló, hogy egy negyedik szereplovel a verseny még erosebb, élénkebb lenne, a kérdés viszont az, hogy az említett körülmények között meg tudna-e jelenni egy komoly negyedik szereplo, amely jelentos befektetésekkel a jelenlegi szereplokhöz hasonló minoségu, versenyképes szolgáltatásokat tudna nyújtani. Szerintem kétséges, hogy egy nagyon komoly befekteto be tudna jönni erre a területre, de ha valaki megjelenik, mi természetesen szívesen látjuk, hisz szeretünk versenyezni, de ismétlem, nem gondolom, hogy sok ilyen befekteto kopogtatna az ország ajtaján.- Min kellene a kormányzatnak változtatnia ahhoz, hogy Magyarország befektetobarátabb lehessen és ezáltal a Vodafone-t, illetve más cégeket további invesztícióra ösztönözze?- Mi talán ügyesek és szerencsések is voltunk, hisz a Vodafone-csoporton belül komoly beruházásokat sikerült Magyarországra vonzani az elmúlt egy-két évben, s ennek köszönhetoen Magyarország egy kiemelt pont a Vodafone térképén. A mai napig – tíz év alatt – a Vodafone összesen 500 milliárd forintot fektetett be Magyarországon, több mint 1 milliárd forintot költött társadalmi célú támogatásra. A tíz évvel ezelotti mintegy 300 forol mára 1200 fore nott a Vodafone magyarországi alkalmazottainak száma, de a miskolci ügyfélszolgálati központ és a fovárosban levo globális pénzügyi központ létszámának folyamatos bovülésével ez a szám a pénzügyi év végére megközelíti a kétezret. De azt hiszem, hogy ha most hoznák meg azt a döntést, amelynek alapján 2007-ben Budapestre hoztuk a cég pénzügyi központját, nos, nem biztos, hogy ilyen határozat születne.
Mit szeretnénk? Kiszámíthatóbb, átláthatóbb adókörnyezetet, a bérterhek enyhítését a versenyképesség fokozása érdekében (hisz ez az Európai Unióban nálunk az egyik legmagasabb), az oktatás rendbetételét, s talán ezeknél is fontosabb, hogy bármilyen kormány kerüljön is hatalomra jövore, az orizze meg az ország stabilitását, s biztosítson valamilyen szintu folytonosságot a kormányzatok között, ne legyen multiellenes.
Jubileum sms-ekbenTíz év, 500 milliárd forint befektetés, 1 milliárd forint feletti társadalmi célú támogatás, 100 százalékot megközelíto lefedettség, 2,65 millió elégedett ügyfél és meghatározó szerep a gyorsan fejlodo mobilinternet-szegmensben – így lehetne egy sms-ben összefoglalni a Magyarországon jubiláló Vodafone teljesítményét. 1999. november 30. A Vodafone megkezdte muködését Magyarországon.2001. január 5. December végére a Vodafone ügyfeleinek száma elérte a 200 ezret.2001. szeptember 18. A Vodafone Magyarország Zrt. 200 millió forintos beruházással felépítette és megnyitotta új hálózatfelügyeleti központját.2002. január 25. A Vodafone-hoz január 24-én csatlakozott az 500 ezredik aktív elofizeto.2002. november 6. A Vodafone a magyarországi GSM szolgáltatók közül elsoként harmadik generációs (3G) roaming-szolgáltatást vezetett be.2003. május 8. A Vodafone muködésének elso három és fél évében 700 millió eurót fektetett be Magyarországon, ügyfeleinek száma elérte az egymilliót.2004. április 27. A mintegy 1,5 millió elofizetovel rendelkezo Vodafone Magyarország Zrt. szerezte a legtöbb új ügyfelet a három GSM szolgáltató közül 2003-ban.2005. január 12. Az Antenna Hungária Rt. a Vodafone Magyarország Zrt.-ben lévo részesedését a Vodafone-csoportra ruházta át.2007. március 1. A Vodafone Magyarország Zrt. új márkaképviseleti arculatot vezetett be hálózatának 21 üzletében, erre közel egymilliárd forintot költött.2007. március 29. A Vodafone bejelentette, hogy több mint százmillió dollárt költ hálózatfejlesztésre Magyarországon, annak érdekében, hogy kialakítsa a szélessávú internetes (HSDPA) szolgáltatását.2007. május 11. A Vodafone szolgáltató központot létesített Budapesten, amely a Vodafone Csoport közös pénzügyi folyamatait és ügyleteit kezeli.2007. május 31. A Vodafone Magyarország Zrt. a fovárosban és az agglomerációban, illetve öt vidéki nagyvárosban elindította szélessávú mobil internet szolgáltatását.2007. október 18. A Vodafone Magyarország Zrt. és a Huawei együttmuködési megállapodást kötött azért, hogy felgyorsítsák a mobilszolgáltató szélessávú adathálózatának fejlesztését.2008. július 8. A Vodafone Tószegen megmutatta: a 900 MHz-es tartomány is alkalmas szélessávú netezésre. Egy ilyen hálózat kiépítése feleannyiba kerül, mint a jelenleg használt.2009. június 23. Átadták a Vodafone miskolci regionális ügyfélszolgálati központját, a társaság mintegy 600 millió forint befektetésével több mint 300 munkahelyet teremtett.
